Az őszi szünetben sok egyszülős vagy mozaik családban élő gyermek tölti a szünidő egy részét a másik, ahogy a jog fogalmaz, különélő szülőnél. Az együtt töltött időt a szülő jobbá és szebbé teheti, ha átgondol néhány egyszerű alapelvet, azért, hogy a láthatás ne kényszer legyen. Felsorolás következik. Aki még értéket képviselő, a gyermek érdekét szolgáló javaslattal bővítené a listát, kommentben megteheti.

• A kapcsolattartáson a gyermeknek az a joga teljesül, hogy a különélő szülőjével kapcsolatot tartson. Ez azt jelenti, hogy a különélő szülőjével, nem pedig a családtagjaival kell, hogy töltse a láthatás idejét. A különélő szülőnek pedig joga és kötelessége, hogy a gyermekével legyen ez idő alatt. Ha a gyermeket a kapcsolattartás ideje alatt tartósan és hosszan rábízza a vele együtt élő más családtagjaira ő pedig nincs ott, a gyermeknek sérülnek a láthatással kapcsolatos jogai.
• A gyermeknek még a kapcsolattartás alatt is joga van olyan környezetben és emberek között tartózkodni, mely az ő testi és lelki fejlődősét nem gátolja. Ha van olyan körülmény vagy családtag, mely nem felel meg ennek a feltételnek, a szülő gondoskodjon arról, hogy a gyerek védve legyen.
• Amennyiben a gyermeknek sajátos igényei vannak, odafigyelést igénylő betegsége, diétája, arra a kapcsolattartás ideje alatt is ügyelni kell. Ez a szülő felelőssége, beszélje meg ezt a családtagjaival is. Így elkerülhető a konfliktus, ha a tejérzékeny gyermek nem eszik a nagymama házi madártejéből.
• A gyermeknek legyen egy külön kuckója, akár saját ágya, ahová visszavonulhat, ha fáradt. Pihenéshez vihessen magával otthonról őt megnyugtató dolgokat, plüsst, játékot, stb. Ha úgy dönt, hogy pihenni vagy csak visszavonulni szeretne, a szülő tegye ezt lehetővé.
• Gesztusértékű, ha a gyermeknek vannak a különélő szülőnél saját használatú tárgyai, fogkeféje, papucsa, váltóruhája. Így kevesebb holmit kell kényszer-vándortáborosként magával cipelnie és érezheti azt is, hogy a különélő szülőnél is otthon van valamennyire.
• Ha a gyermek még kicsi és az első alkalmak egyike a hosszabb kapcsolattartás, törekedni kell arra, hogy biztonságban és jól érezze magát.
• A programokat a szülő minden esetben beszélje meg a gyermekkel, legalább egy kérdés erejéig. Ha még nagyon kicsi, akkor is érdemes előre tájékoztatni, nem csak akkor ha már iskolás. A kapcsolattartásokon előre is ki lehet találni, hogy milyen programot szeretnének a következő alkalmakkor.
• A különélő szülőknek nyilvánvalóan különbözőek a nevelési elveik. Azért, hogy a gyermeknek ez ne okozzon gondot, a különélő szülőnek célszerű alkalmazkodnia a gondozó szülő nevelési elveihez. Ez a gyermeknek biztonságot ad, így elkerülhető, hogy a különböző szabályokba miatt kialakuló zavar.
• Konfliktus esetén mindig a cselekedetet kell minősíteni és nem a gyermeke(ke)t és törekedni kell a minden félnek jó, igazságos megoldásra. A gyermek fenyítése, bántalmazása tilos!
• Nem csak a kapcsolattartásra és nem csak a különélő szülőre vonatkozik, de a hosszabb ideig tartó láthatás alatt mindenképpen betartandó, hogy tilos a másik szülő nevelési elveinek megkérdőjelezése, ahogy a másik szülő negatív minősítése, szidalmazása is. A gondozó szülő nincs ott, hogy reagáljon, gyermeknek pedig nem feladata szülei között fennálló bármilyen viszonyban állást foglalnia.
• Ha a kapcsolattartás ideje alatt a gyermek nem érzi jól magát, haza szeretne menni, megfontolandó a megbeszélés a gondozó szülővel, ha a gyermek menni akar. Amennyiben születik megegyezés, akár haza is lehet vinni a gyermeket és átgondolni, mit lehet tenni, hogy a következő kapcsolattartás jobb legyen.