Az állampolgári jogok biztosának hivatala Magyarországon nem túl régi keletű, mindössze 20 éves múltra tekint vissza. Az 1993. évi LIX. törvény rendelkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról először és feladatának határozta meg, az 1§-ban, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen"  Az eltelt időben a törvényt többször módosították. 

Magyarország Alaptörvénye az ÁLLAM-ról szóló részének 30. cikke foglalkozik az Alapvető jogok biztosának feladataival a következőképpen: "(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg."

Az állampolgári jogok biztosa vagy ahogy a hírekben gyakrabban elhangzik ombudsman, országgyűlési biztos, egy saját hivatallal rendelkező köztisztviselő, akinek feladata az állampolgári panasz alapján főleg a közigazgatási, de más állami szervnél a vizsgálat lefolytatása és a panaszt tevő jogainak érvényesítése.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapja a www.ajbh.hu címen található. Az átlátható oldalon a szervezeti felépítés, az Alapvető Jogok Biztosa és helyetteseik bemutatkozása és számos információ található. Amennyiben ügyet szeretnénk indítani, azt is meg lehet itt tenni, Ügyfélkapu használatával illetve anélkül is. 

A közelmúltban történt események megmutatták, hogy mennyire elengedhetetlen az ombudsmani hivatal léte. Ezért is fontos, hogy a főoldalon láthatóak az Aktuális jelentések, melyek állampolgári bejelentésre indultak. A vizsgálat eredményét - a személyes adatok megosztása nélkül - bárki elolvashatja.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-675/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5001/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5693/2014. számú ügyben

A nemzetközi helyzet után lássuk, mi a helyzet Magyarországban. Hazánkban 2012. január 1-jén lépett hatályba Magyarország Alaptörvénye, mely szintén foglalkozik a gyermekjogokkal.

Magyarország Alaptörvénye, melyet korábban Alkotmánynak neveztek a magyar jogi hierarchia legfelső jogszabálya. Az Alaptörvény szabályozza Magyarország jogrendjét, leírja az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mint az állam legmagasabb szintű törvénye egyetlen más jogszabály sem lehet vele ellentétes, erre az Alkotmánybíróság felügyel.

Magyarország Alaptörvénye A Szabadság és Felelősség részben a XV. és a XVI. cikkekben határoz meg alapelveket a gyermekekkel kapcsolatban a következőképpen.

A XV. cikk 5. bekezdésében foglaltak szerint: "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."

A XVI. cikkben hosszabban, összesen 3 bekezdésben határozza meg a gyermekek jogait. 1 bekezdése szerint: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz." A 2. bekezdés alapján "A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.", továbbá a 3. bekezdésben "A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását."

Magyarország Alaptörvénye alapján tehát elsősorban a szülők, a család kötelessége a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani. Ezen túl van az államnak és a társadalomnak felelőssége és kötelezettsége.

Mivel is indulhatna egy blog, mely a gyermekek világával és a gyermekek jogaival foglalkozik, mint azzal, hogy ízelítőz ad a legvédettebb korosztályra alkalmazandó törvényekből. Igaz, már egyre többen és többet beszélnek a gyermeki jogokról. Blogok, online magazinok, és számos cikk foglalkozik a családon belüli erőszak, sokak számára még most is zavarba ejtő témájával. Igen, vannak, akik még most is zavarba jönnek, mert más úgy beszélni egy témáról egy társaságban, ha magát a problémát nem látjuk és más, ha egy beszélgetés közben valaki azt mondja, igen, ez velem is megtörtént, velem is ez történik, még most is.

Még nehezebb a visszajelzés, amikor gyerekekről van szó. Hiszen, amikor bántalmazott nőkről készült plakátokat látunk itthon vagy külföldön, vajon eszünkbe jut-e, hogy a nő mögött ott a gyermek? Amikor megjelenik a bántalmazás a családban, annak a gyerek is tanúja, ha nem éppen elszenvedője. Ez a mondat sokfelé kanyarodhatna és majd fog is, de előbb a törvényeket, melyek már most léteznek a gyermeki jogok védelmében.

Ha jobban belemélyedünk ebben a témába, hamar megtudjuk, hogy számos törvény van, mely kifejezetten a gyermeki jogok védelmével foglalkozik, mégis, ha szembesülünk a napi eseményekkel, azt látjuk, hogy ezeket a jogokat talán nem ismerik olyan sokan.

Az első törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, melyet 1989-ben hirdettek ki New Yorkban és a világ legtöbb országában elfogadták és alkalmazzák. Magyarországon az Alaptörvény külön cikkekben foglalkozik gyermeki jogok védelmével is kiemelt fontossága miatt. Ezeken kívül hoztak törvényt még külön a házasságról, a családokról, a családok támogatásáról, a szociális igazgatásról és ellátásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, sőt az esélyegyenlőségről is az elmúlt évtizedekben. Továbbá kormányrendeletek is szép számmal érintik ezt a területet és szabályozzák a gyermekjóléti tevékenységet, a gyámhatóságok működését, az adatkezelést.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzeti Emberjogi Intézménye az Alapvető Jogok Biztosának Hivatal is már 20 éve működik. Önálló gyermekjogi ombudsman nincs, azonban az Alapjogok Biztosának Hivatala kiemelt figyelmet fordít a területre és 2008 óta gyermekjogi honlapot is működtet.

A leírtak alapján látható, a nemzetközi szinten is egyezménybe foglalt gyermeki jogok védelmét Magyarországon is beemelték a jogszabályok közé és van eszköz arra, hogy a gyermekek jogai és érdekei védve legyenek.

A közelmúltban azonban több olyan esemény is történt, mely még a leglaikusabb emberben is felveti a kérdést, talán valami nem működik jól. Úgy úgy tűnik, a gyermekek érdekeit és jogait nem veszik a kellő mértékben figyelembe, véletlenszerűen derülnek ki súlyos mulasztások. Talán mégis lehetne jobban védeni gyermek mivoltuk miatt az arra rászorulókat.