Gyermekvilág, gyermekjog


Az Alaptörvény és az ombudsman

2015. április 27. 20:55 - gtm

Az állampolgári jogok biztosának hivatala Magyarországon nem túl régi keletű, mindössze 20 éves múltra tekint vissza. Az 1993. évi LIX. törvény rendelkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról először és feladatának határozta meg, az 1§-ban, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen"  Az eltelt időben a törvényt többször módosították. 

Magyarország Alaptörvénye az ÁLLAM-ról szóló részének 30. cikke foglalkozik az Alapvető jogok biztosának feladataival a következőképpen: "(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg."

Az állampolgári jogok biztosa vagy ahogy a hírekben gyakrabban elhangzik ombudsman, országgyűlési biztos, egy saját hivatallal rendelkező köztisztviselő, akinek feladata az állampolgári panasz alapján főleg a közigazgatási, de más állami szervnél a vizsgálat lefolytatása és a panaszt tevő jogainak érvényesítése.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapja a www.ajbh.hu címen található. Az átlátható oldalon a szervezeti felépítés, az Alapvető Jogok Biztosa és helyetteseik bemutatkozása és számos információ található. Amennyiben ügyet szeretnénk indítani, azt is meg lehet itt tenni, Ügyfélkapu használatával illetve anélkül is. 

A közelmúltban történt események megmutatták, hogy mennyire elengedhetetlen az ombudsmani hivatal léte. Ezért is fontos, hogy a főoldalon láthatóak az Aktuális jelentések, melyek állampolgári bejelentésre indultak. A vizsgálat eredményét - a személyes adatok megosztása nélkül - bárki elolvashatja.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-675/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5001/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5693/2014. számú ügyben

 

 

Szólj hozzá!

Az Alaptörvény és a gyermekjogok

2015. március 23. 21:05 - gtm

A nemzetközi helyzet után lássuk, mi a helyzet Magyarországban. Hazánkban 2012. január 1-jén lépett hatályba Magyarország Alaptörvénye, mely szintén foglalkozik a gyermekjogokkal.

Magyarország Alaptörvénye, melyet korábban Alkotmánynak neveztek a magyar jogi hierarchia legfelső jogszabálya. Az Alaptörvény szabályozza Magyarország jogrendjét, leírja az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit, meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mint az állam legmagasabb szintű törvénye egyetlen más jogszabály sem lehet vele ellentétes, erre az Alkotmánybíróság felügyel.

Magyarország Alaptörvénye A Szabadság és Felelősség részben a XV. és a XVI. cikkekben határoz meg alapelveket a gyermekekkel kapcsolatban a következőképpen.

A XV. cikk 5. bekezdésében foglaltak szerint: "Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket."

A XVI. cikkben hosszabban, összesen 3 bekezdésben határozza meg a gyermekek jogait. 1 bekezdése szerint: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz." A 2. bekezdés alapján "A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.", továbbá a 3. bekezdésben "A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását."

Magyarország Alaptörvénye alapján tehát elsősorban a szülők, a család kötelessége a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételeket biztosítani. Ezen túl van az államnak és a társadalomnak felelőssége és kötelezettsége.

Szólj hozzá!

25 éves - a gyermek mindenek felett álló érdeke

2015. március 16. 19:26 - gtm

25 éves alapjog - a gyermek mindenek felett álló érdeke

Amikor gyermekjogokról beszélünk, megkerülhetetlen at ENSZ Gyermekek jogairól szóló Egyezmény, melyet nem túl régen, 1989. november 20-án hirdettek ki New Yorkban. A Magyar Köztársaság megerősítő okiratát 1991 október 7-én helyezték letétbe, majd a Gyermek jogairól szóló, Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991 évi LXIV. törvényt 1991 október 22-én hirdették ki. Magyarország, tehát az ENSZ döntése után csaknem két évvel később már beillesztette jogrendjébe az Egyezményt.

A dokumentum megállapítja a gyermek mindenek felett álló érdekét, melyre határozatok és ítéletek meghozatalakor minden alkalommal hivatkozik a döntéshozó. Azért, hogy ez az alapjog érvényesülhessen, meghatároz három alapelvet, ezek a részvétel, a védelem és a megelőzés. Deklarálja, hogy a gyermeknek korának megfelelően részese a saját sorsával kapcsolatos kérdések megvitatásában.

Az Egyezmény 3 részben, összesen 54 cikkből áll.

Az első (I.) részben taglalja részletesen a gyermekjogokat.

A 3. cikkben leírja, hogy a „A szociális védelem köz- és magánintézményei, a bíróságok, a közigazgatási hatóságok és a törvényhozó szervek minden, a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.”

A 4. cikkben leírja, hogy „Az Egyezményben részes államok meghoznak minden olyan törvényhozási, közigazgatási vagy egyéb intézkedést, amelyek az Egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek.”

14. cikkben leírja, hogy „Az Egyezményben részes államok tiszteletben tartják a gyermek jogát a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadságra.”

Az egyezmény második (II.) része egyetlen cikkből áll, a 42. cikkben foglaltak szerint a „részes államok kötelezik magukat, hogy az Egyezmény elveit és rendelkezéseit hatékony és arra alkalmas eszközökkel a felnőttek és a gyermekek széles körében ismertetik.”

A harmadik (III.) részben egyéb nemzetközi rendelkezések találhatók. Az 54. cikk 3§ szerint a törvényt 1991. november 6-tól kell alkalmazni, végrehajtásáról a Kormány gondoskodik.

A Egyezmény és az ezzel kapcsolatos törvény több honlapon és forrásból is könnyen megtalálható, ha valakit érdekel. Többek között a Kormány honlapján, rövid, közérthető formában, ugyanitt egy gyerekrajzokkal illusztrált kiadványban, de a wikipédián  is megtaláljuk és, természetesen, a jogtárban is. Az Egyezmény elfogadásának 25. évfordulója alkalmából a Kossuth Rádió foglalkozott a témával egy műsorában.

Nos, a megkerülhetetlen Egyezmény átolvasása után, vajon, ki, mit gondol, mennyire érvényesül a gyermek mindenek felett álló érdeke a mindennapokban?

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása