Gyermekvilág, gyermekjog

190 paragrafusból álló háló jogokról és kötelezettségekről 4. rész

2015. szeptember 26. 22:05 - gyvgyj_gtm

Ellátások

Annyit lehet hallani a gyermekvédelmi rendszerről, hogy talán már az igazi laikusok is sejtik, hogy van egy rendszer, mely Magyarországon a gyermekek védelmére áll(na). Tovább folytatódik a sorozat, melynek a negyedik részében az 1997. évi XXXI. törvény MÁSODIK RÉSZ  IV. fejezetében  szabályozott, az állam által nyújtott pénzbeli ellátásokról, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a gyermektartásdíj megelőlegezéséről és az otthonteremtési támogatások folyósításokról lehet tájékozódni. A sorozat korábbi részei itt, itt és itt.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a 18. paragrafusban foglaltak szerint az e törvényben meghatározott feltételek szerint a gyámhatóság állapítja meg. A pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, vagy más a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó szervezet. Ugyancsak a gyámhivatal előlegezi meg a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartás-díjat és az erre jogosult fiatal felnőttnek otthonteremési támogatást állapít meg és ezen ellátások folyósításról rendelkezik. Pénzbeli támogatást a saját rendelete alapján az önkormányzat képviselő testülete is megállapíthat. Az ellátási kérelmeket a lakhely szerint területileg illetékes hivatal bírálja el.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával a gyermek jogosulttá válik szociális helyzete alapján a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ezen törvény 20§-ban meghatározott természetbeni támogatások és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére. A 19 paragrafus alapján a gyámhatóság akkor állapítja meg a megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át. A feltételek között még felsorolja a következőket: amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, de lehetőség van nagykorú gyermek után is részesülni ebben az ellátásban. Az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat, az egy lakásban együtt lakó, oda bejelentett szülőt, szülő házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, ezen kívül a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A gyámhatóság elutasítja a kérelmet, amennyiben az egy főre eső jövedelem számításakor figyelembe vett személyek együttesen vagy külön-külön a meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. A 20. paragrafus rendelkezik arról, hogy a kedvezményt a feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig állapítja meg. A jogosultságot a gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. A jogosultság adott időtartamon belül megszűnik, illetve akkor, ha a feltételek nem teljesülnek, vagy ha a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A 20/A és a 20/B paragrafusok rendelkeznek a támogatás ütemezéséről és mértékéről. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

A törvény 22-24. paragrafusai rendelkeznek a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. E támogatási formának akkor van helye, amennyiben a hazai vagy külföldi bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és utóbbi esetben van olyan nemzetközi szerződés, melyet a Magyarországon élő gyermek javára kell végrehajtani, a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá, gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál ugyanezen törvény 131. § 2. bekezdését kell alkalmazni.

A gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg a gyámhatóság, melyet az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazol. Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy a jogosulttal közös háztartásban él. Nincs helye még gyermektartásdíj megelőlegezésének részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy lejárt gyermektartásdíj esetén. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

A 23. paragrafus alapján az összeg szerint a gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át. A gyámhatóság ennél az összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál. A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja a megelőlegezést a központi költségvetés terhére biztosítja.

A 24. paragrafus alapján, ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A gyermektartásdíj folyósítását a gyámhatóság hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha a kérelmezőnek a 22. paragrafus 1. bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be, a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el. A gyámhatóság a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. paragrafus 6. bekezdés a.) pontjában meghatározott mértékű gyermektartásdíjban - a felfüggesztés lejárta után - elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.

A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését több okból is megszüntetheti, ezek a következők: a gyermek - a gyámhatóság, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül, a gyermek nagykorúvá válik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe veszi, a kötelezett meghal. Fontos tudni, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint, de az ilyen módon meg nem térített összeget az e törvény 133§ 5. bekezdésében foglaltak alapján méltányosságból csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet.

 

A 25-28. paragrafusokban szabályozott otthonteremtési támogatás célja a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse, melynek összegét a gyámhatóság a központi költségvetés terhére biztosít. Az otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú volt a folyamatos nevelésbe vétele, mely a nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Ezekről a feltételekről a támogatás igénylésekor nyilatkozni kell, ahogy arról is, hogy a fiatal együttműködik a gyámhivatal által elrendelt utógondozó intézménnyel. A támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító intézmény nyújt segítséget, ahogy a támogatással való elszámoláshoz is. A támogatásra a fiatal felnőtt akkor is jogosult, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére az e törvény 78. § 1. bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában meghatározott okból került sor. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el. A törvény szabályozza, hogy a támogatás Magyarország területén használható fel és azt is, hogy pontosan milyen ingatlan megszerzésére.

A 26. paragrafus alapján az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján különböző összegben állapítja meg. A vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Amennyiben a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére, államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy ingatlan felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása, bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt. Az állam javára a gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra is. Ezt a tilalmat a jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhatóság feloldhatja.

A 27. paragrafus alapján a gyámhatóság a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről, és az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

penznet.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekvilag-gyermekjog.blog.hu/api/trackback/id/tr117839506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.