Gyermekvilág, gyermekjog

Hol és hogyan tanul tovább, aki SNI-s?

2015. október 10. 23:06 - gyvgyj_gtm

„Könyvek és tanulmányok tucatjai születnek arról, hogy az SNI-s gyermeket integrálni kell, ami örvendetes, de már annyian vannak, hogy nem is lehetne őket hova eldugni.”- állapítottam meg a két hónappal ezelőtt írt blog bejegyzésemben. Hogy pontosan mennyien is vannak, ebből a bejegyzésből kiderül.

Előfordulhat, hogy az oktatási intézmények nem szívesen fogadják az SNI-s gyermeket, még akkor sem, ha az elszámolásban egy ilyen állapotú gyerkőc 2 vagy 3 másiknak felel meg a támogatás szempontjából. Ugyanis ők valóban nem átlagosak, és pont arról van papírjuk, hogy őket kötelesek fejleszteni, a sajátos nevelési igényükből eredő hátrányuk leküzdésében segíteni a velük foglalkozó szakemberek. A múló időnek és az időben megkapott fejlesztéseknek kulcsfontosságú szerepe van ezeknél a gyerekeknél, ezért érdemesebb lenne őket szívesen fogadni.

A Szakértői Bizottság által leírt szakvéleményben benne van a diagnózis és a javasolt ellátás. Első lépésként a szülőnek meg kell arról bizonyosodnia, hogy a gyermek a szükséges fejlesztéseket, engedményeket megkapja az iskolától. Nem csak papíron, tényleg. Ezért kell már az előzetes szakvéleményben olyan iskolát kiválasztani – ott és akkor, nem utólag talpalva! – ahol nem csak nyűg az SNI-s gyermek, hanem tényleg eleget is tesz az iskola az alapító okiratában foglaltaknak.

Amikor az iskolában a gyermek megkapja a szükséges ellátást és az esetleges felmentéseket, a szülő akkor sem dőlhet hátra. Legtöbben ugyanis elég bizonytalan a gyermek jövőképét illetően. Úgy gondolom, jogosan, ugyanis nem lehet előre megjósolni, hogy a fennálló hátrányok mellé fog-e még újabb társulni és azt is lehetetlen még pontosan tudni, hogy a most fennálló hátrány a gyermek milyen idős korára csökken jelentősen. A szülő viszont igyekszik tervezni és jól is teszi, mert el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a gyermek nélküle tudja megállni a helyét. Akkor és ott már nem lesz felmentés. A gyermekkel együtt életpálya, a szakma kiválasztásakor sor kerül az iskola kiválasztására is, ahol a gyermek piacképes tudást szerezhet. Hol és hogyan tanulnak tovább az SNI-s gyerekek? Számít-e a továbbtanulásnál a sajátos nevelési igényük?

Ahogy az óvodában vagy az általános iskolában, a középiskolák közül is csak olyan intézményben tud továbbtanulni a diák, mely az Alapító Okirata alapján fogad sajátos nevelési igényű tanulókat. Ezen kívül a fontos már a felvételi vizsga előtt tájékozódni, hogy a felvételit hirdető iskola milyen sajátos szabályokat hozott. Általában felvételire való jelentkezési lappal együtt már be kell benyújtani a szakértői bizottság által kiadott szakértői véleményt és a sajátos körülmények iránti szülői kérvényt a vizsgaszervezés érdekében. Ezek alapján lehetséges a felvételi vizsga időtartamának hosszabbítása, segédeszköz használata, vagy felmentés engedélyezése egyes tantárgyakból. A sikeres felvételi vizsgát követően így több ezer diák folytathatja tanulmányait, immár középfokon.

Vajon meddig juthat el tanulmányaival és tanulmányaiban egy SNI-s gyermek? A kérdés nem kevés szülőt foglalkoztat, ugyanis a statisztikák szerint valóban nincsenek kevesen a sajátos nevelési igényű gyermek egyik korosztályban sem. Az elmúlt tanévben az intézményekbe járó 1572007 gyermek közül 72677 volt sajátos nevelési igényű, ami azt jelenti, hogy közel 5 százalékuk, azaz minden 20. gyermek fokozott figyelmet igényel. Korosztályos eloszlás szerint a 330184 óvodás közül 7186 volt sajátos nevelési igényű, közülük 5722 kisgyereket neveltek integráltan, együtt a nem SNI-s gyerekekkel. Vagyis 100 gyerekből 1,73 gyermek volt SNI-s, ami azt jelenti, hogy körülbelül 3-4 ovis csoportban van összesen egy sajátos nevelési igényű óvodás. Az általános iskolákban a tavalyi tanévben 747746 fő járt, közülük összesen 6,91%, 51681 volt SNI-s gyermek, és csaknem minden ötödik – 4,63%, 34599 – gyermek volt integráltan nevelt SNI-s. Ez azt jelenti, hogy minden 20 gyermek közül egy az, vagyis átlagosan minden iskolai osztályban van egy, vagy két sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyermek. Elmondható tehát, hogy iskolában az óvodához képest kifejezetten megnövekedik fokozott figyelmet igénylő gyermekek száma. Az általános iskolával nem ér véget a tanulmányok időszaka és a gyerekek gimnáziumban, szakközépiskolába vagy szakiskolába mehetnek tovább. A 2013/2014-es tanévben az összes szakiskolás 105122 fő közül 6,81%-a 7160 fő SNI-s, és az összes szakiskolás közül 6,62%-uk, 6963 fő integráltan nevelt. Ez azt jelenti, hogy minden 17. tanuló SNI-s, mely osztályonként 1-2 tanulót biztosan jelent. A szakközépiskolákban tanuló 203515 diák közül összesen 4452 az, aki SNI-s, integráltan nevelnek közülük 4337 főt. Ez a korcsoport 2,13%-át jelenti, vagyis körülbelül 3-4 osztályban van összesen 2 sajátos nevelési igényű diák. A gimnáziumokban tanuló 185440 fő közül összesen 2198 az SNI-s gyermekek száma, mely a tanulók 1,19%-át jelenti, integráltan nevelnek 2075 tanulót, mely az összes gyermek 1,12%-a. Nagyjából minden 3. osztályban van egy sajátos nevelési igényű gyermek.

A szakiskolához képest, a sajátos nevelési igényű gyermekek aránya kisebb a szakközépiskolában és a gimnáziumban. SNI-s, minden minden 50. szakközépiskolás és minden 100. gimnazista  míg a szakiskolákban minden 17. diák az érintettekhez tartozik. A felsőoktatásban nincs nyilvántartás a sajátos nevelési igényről, legfeljebb újságcikket olvashatunk érdekességként egykori SNI-s diákról, aki most már főiskolás.

sni_ksh_2013_1.jpg

 

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekvilag-gyermekjog.blog.hu/api/trackback/id/tr877955858

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Franci123 2015.10.11. 19:23:25

A statisztikák egyáltalán nem helyesek. Első osztályos tanító néni vagyok. 25 gyerek jár az osztályomba, papíron egyik sem SNI- s. Igazából minimum 5 gyerek, de a fejlesztő pedagógusunk szerint többen is vannak. Csak az óvoda nem küldte el őket a nevelési tanácsadóba, így még nincsenek regisztrálva. Nem értem az óvodák mit csinálnak, semmi jelzést nem adnak, vakrepülést végzünk. Sorra járom végig az óvónéniket, mert kezelhetetlenek a gyerekek, iskola éretlenek. DE sajnos nem küldhetjük vissza őket, mivel májusban, augusztusban, stb. betöltötték a 6 évet.

háténimmár 2015.10.12. 10:44:33

@Franci123: laikus szülőként és egy 7 éves gyerek anyjaként kérdezem, hogy nem egyszerűen neveletlenek? Borzalmas milyen gyerekek voltak az oviban. 1-nek volt papírja az SNI-röl, de kívülről nézve nem különbozött attól az 1-től még másik 5.
Ás árdekes, hogy mind az 5 gyereknek vállalhatatlanul primitív bunkó (bocs, de ez az igazság) voltak a szülei.
Ezért gondolom (ismétlem laikusként) hogy túlbonyolítjuk ezekkel a kórképekkel.
Az a gyerek aki csecsemőkora óta tv-n és szűmítógépes játékokon nő fel, és abból sem a korban neki valóakat tolja, szar étrenddel, rendszertelenül és elvárások nélkül éri el a 6 éves kort, az kretén lesz. De nem hinném, hogy a kreténség az egy kórkép lenne külön névvel.
És ugyanekkor elnézést kérek azoktól a szülőktől, akiknek VALÓBAN SNI-s a gyerekük, minden erőfeszítésük, fejlesztésük és törődésük ellenére! Nem akartam egy kalap alá venni ezeket a gyerekeket a fent vázolt csoporttal, de azt látom, hogy egyszerűbb a neveletlenhülyét felmenteni 3 betűvel, mint megnevelni.

becsoccsent 2015.10.12. 10:45:05

@Franci123: es beszeljunk arrol is, hogy ok majd tovabb fognak menni, es hogy milyen apolo lesz abbol az sni-s gyerekbol, aki meg van verve egy csomo disz-es dologgal, igy fel van mentve egy csomo tantargybol. mivel nem tud szamolni.

tehat meg egyszer: apolo.

DAnna 2015.10.12. 11:53:35

"A Szakértői Bizottság által leírt szakvéleményben benne van a diagnózis és a javasolt ellátás. Első lépésként a szülőnek meg kell arról bizonyosodnia, hogy a gyermek a szükséges fejlesztéseket, engedményeket megkapja az iskolától. Nem csak papíron, tényleg. "
Nem kapja meg. A gyerekek nagy része nem kapja meg, ami a törvényben elő van írva.

Régen is éppen ennyi diszlexiás és diszgráfiás gyerek volt, csak nem diagnosztizálták őket. A tanárok viszont tanítottak. Őket is. Nekem is volt két osztálytársam, akiről mai ismereteimmel tudom, hogy diszlexiásak voltak, és az egyik diszgráfiás is. Akkor simán lehülyéztük őket mi gyerekek, nem ritkán felnőtt biztatásra, de a tanároknak eszükbe nem jutott, hogy őket eleve leírják, és ne tanítsák. Ketteskékkel irodalomból és nyelvtanból nyilván, de átmentek. Aztán a súlyosabbik eset írt egy novellát egy országos gyerek novellapályázatra, szerzett magának valakit, aki helyesírásilag átnézte, beküldte, és megnyerte a harmadik díjat. Erről ennyit. De nyilván csak neveletlenségből akadozott az olvasása, ahogy azt fentebb bölcs kommentelőtársaim megjegyezték.... Volt osztálytalálkozónk, amin kiderült, hogy mindkettőnek van rendes munkája, egészen sikeresek az életben. Megértek, kinőtték valamennyire a gondjaikat, felnőtt fejjel szereztek maguknak fejlesztőt, stb.
Elvileg a fejlesztés azért lenne (de ugye nincs), hogy ezek a gyerekek is felzárkózzanak, leküzdjék a hátrányaikat. Ehelyett a társadalom már óvodás vagy kisiskolás korban felesleges koloncnak bélyegzi őket, és magára hagyja.

Gukker 2015.10.12. 11:53:46

@Franci123: "Csak az óvoda nem küldte el őket a nevelési tanácsadóba, így még nincsenek regisztrálva."
Ameddig a gyerek nem agresszív, a nevelőnők tojnak az egészre. Csak akkor hajlandóak megmozdulni, ha a gyerek üt-rúg-harap.

@háténimmár: Hidd el, aki _kicsit_ is ért hozzá, csuklóból megmondj, melyik gyerek neveletlen és melyik sni-s. Nem egy nagy truváj.

s 2015.10.12. 13:18:24

Minden gyerek sajátos nevelési igényű. Viszont ezt nem lehet érvényesíteni, mert nagyüzemben kell az oktatást végezni. Tehát az átlagra méretezik a képzési folyamatot, aztán aki jobban veszi az adást, az jobban fog boldogulni. Ez van. De ennyi pénzért mégis mi legyen?

lucernaböde 2015.10.12. 13:18:33

Gimiben tanítok. Eddig nagy csoda volt nálunk az SNI-s gyerek, most már nem az. Tényleg egyre több lesz belőle. Az a borzasztó, hogy a fejlesztést, ami járna a gyereknek, nem fejlesztőpedagógusra bízzák, hanem a matematika/magyar/stb. tanárra, aki nem ért hozzá, mert az egyetemen nem ezt tanították. Miért? Mert a KLIK nem hajlandó az iskoláknak fejlesztőpedagógusokat biztosítani (pénzbe kerül). Tanárok kínlódnak, gyerekek szintén, eredmény szemmel nem látható.
Arról nem is beszélve, hogy a gyerek vagy bejön a fejlesztő órára vagy nem, a kolléga meg vár rá, mert NEKI kötelező.

gyvgyj_gtm 2015.10.12. 13:55:13

@s: A köznevelési törvény alapján " sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd". Ezek a gyerekek olyan hátrányban van a többiekhez képest, amit már támogatás és segítség nélkül nem tudnak kompenzálni, ebben és egy korábbi bejegyzésben erről is volt szó: gyermekvilag-gyermekjog.blog.hu/2015/08/07/mit_er_a_gyermek_ha_sni-s
A differenciált oktatás megvalósítása, amire te valószínűleg gondoltál, azért nem csak pénz kérdése. Sok tanító és tanár tanít így diákokat, hidd el.

gyvgyj_gtm 2015.10.13. 10:34:10

@lucernaböde: A statisztika szerint pedig gimibe alig jutnak el ezek a gyerekek, évfolyamonként 1-1. A fejlesztést a bizottság előírja, az kötelező. Mit tud tenni az iskola, ha nem kapja meg a gyerek?

láng annamária 2016.05.21. 09:46:27

@gyvgyj_gtm: szia nekem most van egy 18 éves disz mindenes fiam mivel sok tárgyból bukásra áll ezért ellógott 8 napot ki akarják rúgni az iskolából..mit lehet tenni? Neki plusz kudarc ez az egész nem pedig tanulni fog a hibájából...Az iskola mintha figyelembe sem venné hogy diszes...