Gyermekvilág, gyermekjog

Spórolni a gyermektartásdíjon? I.

2015. október 30. 22:06 - gyvgyj_gtm

A gyermektartásdíj megléte és összege folyamatosan és évtizedek óta nagy indulatokat vált ki az érintettekből, elég csak bármelyik ebben az élethelyzetben lévő ismerőst, barátot megkérdezni, vagy esetleg valamilyen jogi fórumot olvasni. Október 30. a takarékosság világnapja, vajon kifizetődő spórolni a gyermektartásdíjjal?

A házasság, vagy életközösség felbomlásakor az ingóságok rendezése mellett a gyermek felügyeleti jogáról és a gyermek tartásáról is határoz ítéletében a bíróság. Amennyiben a bíróság döntése előtt a szülők megegyeznek – mert megtehetik ezt is – a bíróság ezt, a jogot nem sértő egyezséget hagyja jóvá. A gondozó szülő a döntés alapján ezután természetben, a különélő szülő főleg pénzben gondoskodik a gyermekről. A válófélben lévő szülők, mielőtt vad csatározásba kezdenének a másik vélt pénzéhessége vagy spúrsága miatt, jól teszik, ha átolvassák a vonatkozó szabályokat és utána a gyermek érdekében elkezdenek számolni. Érdemes utána járni, mit nevez a törvény gyermektartás-díjnak és mit jelent a természetben való gondoskodás.

A gyermek tartását, annak mértékét és a hozzá kapcsolódóról más rendelkezéseket a 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről szabályozza, mely 2014. március 15-én lépett hatályba. A törvény IV. könyve foglalkozik a családjoggal. A családjogi könyv XXI. fejezete, melynek címe A kiskorú gyermek tartása taglalja ezt a sokakat érintő helyzettel.

A 4:216. § rendelkezik a gyermektartás módjáról az 1. bekezdésében a következőképpen: „A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti (a továbbiakban: gyermektartásdíj).” Mit jelent a természetben gondoskodás? Azt, hogy a gondozó és felügyeleti joggal is rendelkező szülő a nap 24 órájában a gyermekért felelős, közös háztartásban laknak. Nem csak pénzben, hanem a gondoskodásával – természetben – teljesíti a tartást. A pénzbeli tartás azt jelenti, hogy a gyermek szükségleteit a különélő szülő elsősorban pénzben teljesíti a tartásdíj formájában. A kapcsolattartások ideje alatt természetesen természetben is. Fontos tudni, hogy a szülő akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él, de tartásáról nem gondoskodik (4:216§ 2. bek.).

A tartásdíj nagyságáról a szülők megállapodhatnak, de ennek hiányában bíróság fog dönteni.

A törvény 4:218 paragrafus 2. bekezdése rendelkezik arról, hogy a tartásdíj megállapításakor mit kell figyelembe venni. Ezek a következők: a gyermek indokolt szükségletei; mindkét szülő jövedelmi viszonyai és vagyoni helyzete; a szülők háztartásában eltartott más - saját, mostoha vagy nevelt - gyermek és azok a gyermekek, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli; a gyermek saját jövedelme; és a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátások.

A tartásdíj a törvény szerint olyan összegű pénzt kell, hogy jelentsen, melyből a gyermek indokolt szükségletei fedezhetők. A 4:218 § 3. bekezdése alapján „a gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások.” Vagyis számít a közüzemi számlák rá eső része, az élelmezése, ruházkodása, közlekedése, tanszereinek beszerzése, a különórák, a szabadidő minőségi módon való eltöltésének költsége. Ha valaki egyszer utána számol és valószínű van olyan gondozó szülő, aki hónapról hónapra a havi költségvetését vezeti, akkor biztosan tudja, hogy egy gyermek minden áldott hónapban jelentős kiadást jelent. A törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy a gyermek indokolt szükségleteinek a felét a különélő szülő fedezze. Sőt a törvény még rendelkezik arról is „ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.” Vagyis van lehetőség a tartásdíjon kívül még adni plusz pénzt a gyermek érdekében.

A tartásdíj mértékét a törvény nem százalékban, hanem összegben határozza meg, a mértékét azonban a különélő szülő átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell meghatározni, figyelembe véve a szülő egy éves jövedelmét. A törvény 4:207 paragrafusa alapján a tartásdíjat határozott összegben kell meghatározni. A bíróság ítéletében rendelkezhet úgy, hogy a tartásdíj évente, a következő év január 1. napjától a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves fogyasztói árindex növekedésének mértékével - külön intézkedés nélkül - módosul.

A különélő szülő jövedelme azért is számít, mert nyilván a szülő és a gyermek életszínvonala válás előtt hasonló volt, így a gyermek életszínvonala szerencsés esetben nem változik ezután sem. A jövedelmi szempontból széles skálán elhelyezkedő szülőknek remélhetőleg fontos az a szempont, hogy a gyermeknek a válás után sem csökkenjen az életszínvonala. Figyelemreméltó kitétele a törvénynek, hogy a különélő szülő a saját tartásának rovására is köteles gondoskodni a gyermek tartásáról.

Amikor a különélő szülő esetleg a tartásdíj magas összege miatt neheztel bíróra, volt párjára, gyermekre, akkor vegye azt észre, hogy a gyermek szükségleteit miatt megállapított összeggel, azzal a havi x forinttal, ő mintegy megváltja a szülői gondoskodást, ugyanis a gondozó szülő mintegy ingyenmunkáját, azt a 0-24 órás készenlétet hét 7 napján, azt nem téríti meg senki. Mielőtt haragjában odáig jutna, hogy nem fizeti a gyermektartásdíjat – ha már „elperelni” nem sikerült a gyermeket – érdemes akár szakemberrel átbeszélni, hogy valóban a mi szolgálja a gyermek érdekét. Azt is mindenképpen érdemes még átgondolni, hogy, ha a házasság megmaradt volna, akkor is ugyanilyen összeget költene-e el a gyermekére? Mitől lett más az a gyermek?

penznet.jpg

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://gyermekvilag-gyermekjog.blog.hu/api/trackback/id/tr208037890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

BiaBia 2015.10.31. 10:47:15

Mivel magam is érintett vagyok -- egyedül tartok el két nagy gyermeket, a különélő szülő immár 7 (hét) éve nem teljesíti a gyermektartást, nincs behajtható semmije Magyarországon --, évek óta figyelem a sorstársaimat. Szerintem a különélő nem fizető szülők aránya igen magas, a gyermeküket eltartó küszködő szülők száma kiemelkedő, a gyermekszegénységnek ez az egyik összetevője. A jog számos eszközzel igyekszik védeni az eltartó szülőt és így persze az eltartottat (állam átvállal gyermektartást, végrehajtási díjat, stb.), de a nem fizetők arányának nagysága miatt a jogszabályok átgondolására lenne szükség. Nem látok társadalmi aktivitást (támogató csoportok, jogsegély, lobbycsoport) ezen a téren, vagy csak rossz helyen keresgélek? Esetleg tud valaki szociológiai felmérésről azokról, akik a különélő szülő nem-fizetése miatt egyedül küszködnek a gyerek(ek) eltartásában?

Kelly és a szexi dög 2015.10.31. 13:07:14

@BiaBia: Egy másik probléma meg az, amikor a kedves anyuka a gyerekek helyett magára költi a tartásdíjat is...

gyvgyj_gtm 2015.10.31. 13:09:46

@Kelly és a szexi dög: A leírt állításod, ha számokkal alátámasztva bővebben kifejtenéd igazán hasznos lenne. Köszönöm.

OkoskaTo:rp 2015.10.31. 13:10:01

Ez eléggé kétélű dolog. Persze, Magyarországon, a pármillió minimálbéres országában simán előfordul, hogy a merdzsós apucinak papírja van róla, hogy alig keres. De hallottunk olyan ítéletről is, amikor a tanári fizetéséből vegetáló apukával kifizettették a leányzó iPhone-ját, mondván hogy a korábbi életszínvonalát kell biztosítani, és negatív összeg maradt nála a saját megélhetésére.

A fent leírtak mind igazak, de ne feledkezzünk meg az érem másik oldaláról is: Az egyedül élő szülőnek egy fizetésből ugyanúgy fenn kell tartania egy lakást egy főre, és sem a rezsi, sem az albérleti díj nem egyenesen arányos a családtagok számával. Nem véletlen, hogy a hajléktalanok döntő része elvált férfi.

Abba is bele lehet gondolni, hogy egy átlagos fizetésből mennyi marad az egyedül élő szülőnél, ha levonják belőle a 2-3 gyerek utáni 40-70%-ot. Márpedig az nem szolgálja a gyermekek érdekét, ha éhen hal (és utána már ennyit sem lehet tőle levonni).

Ahogy a mi majdani nyugdíjunkra is mondani szokás: "Járni jár, de nem jut."

gyvgyj_gtm 2015.10.31. 13:28:36

@OkoskaTo:rp: a kommentedben elég sok az urban legend. A többi olvasó és kommentelő miatt is néhány ténnyel pontosítalak, ha megengeded. A kommentedben az igaz, hogy az egyedül élő szülőnek fajlagosan nagyobbak a rezsiköltségei, de az bármelyik egyedül élő emberre igaz.

A különélő szülő jövedelmének maximum 50%-át lehet marasztalni gyermektartás címén, magyarul ennél többet nem vonhatnak le tőle. Önkéntes fizetéssel vajon fizet ennyit a különélő szülő? Ha igen, mivel ekkora százalékot nem ítél meg bíróság, miért nem kéri a fizetendő összeg csökkentését anyagi helyzetére hivatkozva? Vagy egyszerűbb a kettős kommunikációs?

Habár pont nem tartozik ehhez a bejegyzéshez a hajléktalan emberek nemi arányának megbeszélése, de jelzem, hogy 1990-ben a hajléktalanok 90%-a volt férfi, 2010-ben ez a szám 70-75% volt.

Josagos 2015.10.31. 17:47:09

Érintetlen vagyok személyesen, de az ismerettségemben olyat is látok, ahol nem fizetik a gyerektartás, vagy minimálbéressé és "vagyontalanná" vált az apa, miközben a testvére cége ad neki drága cégautót, és olyat is, ahol havonta 150 eFt az elvárt, miközben a gyerek az apjával tölti az ideje felét, az veszi a ruháit, viszi sportolni, stb.
Nem fekete-fehér ez a dolog, és több a rossz példa, mint a jó sajnos.

Kitta/na 2015.10.31. 17:49:15

@OkoskaTo:rp: Azt se felejtsük el, hogy a szülő a saját tartásának rovására is köteles gondoskodni a gyermekéről. = Ha egy szelet kenyér van otthon, nem én zabálom meg, hanem odaadom a kölöknek. Tény, hogy mindkét szülő képes hajmeresztő dolgokat összehozni a válás után, és az iPhone persze nem a fenti kategória.

zizi77 2015.10.31. 18:02:07

@gyvgyj_gtm: a hajléktalan ferfiak arányáról meg még annyit, hogy pont az életvitele miatt is kerülhetett az utcára. Konkrétan azért váltak el, mert apuka ivott, mint állat, és ezért képtelen is új életet kezdeni.
Magam részéről 2 féle tipussal is találkoztam. Egyik barátnőm volt férje évek óta 1 fillért sem fizet az extra felnőtt méretekkel rendelkező fia/ 13éves kora óta/ után, holott hihetetlen költség etetni és ruházni. Másik /volt/ barátnőm meg közölte, hogy a 2 ovis gyerek után kapott 120E-ből nem tudnak megélni. Az eszébe se jutott, hogy tán dolgozni is kéne. Na vele már nem is tartom a kapcsolatot.

OkoskaTo:rp 2015.11.01. 12:31:54

@gyvgyj_gtm: Konkrétumokat várnék, te mit tartasz urban legendnek az általam leírtakból.

1. Nincsenek tömegesen minimálbéresek? Ha nem is szó szerint pármillió, de egy 2013-as adat szerint 1,3 millióan vannak. A becslések szerint ennek kb. fele a tényleges, a maradék adót csal.

2. Nem fordul elő tömegesen, hogy egy jól élő vállalkozó papíron minimálbérre van bejelentve? (vö. 1.)

3. Konkrétan Fővárosi Törvényszék, jogerős ítélet. hvg.hu/itthon/20150417_Tartasdijitelet_A_gyereknek_jar_az_iPho
(Valóban rosszul emlékeztem: nem tanár, hanem nyugdíjas.)

4. Eleve a gyermekenkénti 15-25%-ről is csak úgy fogalmaz a jogszabály, hogy "általában" ennyit kell meghatározni. Ld. Ptk. 4:218. § (4) De ettől eltérhet a bíró a konkrét viszonyok ismeretében.
Az 50% még kevésbé létező korlát, leírva sehol sem szerepel. A *gyakorlatban* nem szoktak ennél többet levonni, hogy ne dögöljön éhen a tehén, amit fejni akarnak.
(És többszörös válás is előfordul, ott pedig aztán úgy is mókás helyzetek születnek, ha a második anyának is csak az alsó értéket ítélik meg.)

5. A hajléktalanoknak még most is legalább 2/3-a elvált apa (még ha örömteli módon ez a szám valóban csökkent a korábbiakhoz képest). Ugyanakkor én a 2/3-ra teljes nyugalommal használom a "döntő többség" kifejezést. [Tehát kifejezetten az elvált apákról beszélünk, nem pusztán férfiakról.]

Jó lenne, ha érzelmi vagdalkozás helyett megmaradnánk a konkrétumoknál.

Rossz dolog a válás, a gyerekek szempontjából aztán pláne. Arra nincsen mentség, ha valaki úgy akar kibújni a tartásdíj alól, hogy az nem fenyegeti a saját megélhetését.
De nagyon sokszor erről egyáltalán nincsen szó. A tartásdíjat összegszerűen ítélik meg, nem az aktuális fizetés százalékában. Így ha valaki elveszíti a munkáját, kevesebb fizetést kap, netán nyugdíjba megy, a fix összeg arányaiban nagyobb terhet jelent számára.

Meg ugye sokszor nem a különélő szülő döntése/óhaja, hogy a másikra hagyja a 0-24-es felügyeletet, és ezt ő pénzzel váltsa meg. Hanem ő is szeretne részt venni (természetben) a gyerek nevelésében, de a bíróság őt az egyik szülőnél helyezte el.

gyvgyj_gtm 2015.11.01. 12:47:28

@OkoskaTo:rp: Nem a hajléktalanok száma csökkent, hanem a hajléktalan férfiak száma, ennek kár örülni.

Az általad linkelt cikket tényleg érdemes elolvasni, ugyanis nem egy tanári fizetésből vegetáló apukával "bántak el", hanem egy beismerten vagyonos nyugdíjas vállalkozónak ítélt úgy a bíróság, hogy a gyermekei életszínvonala nem csökkenhet. Valahogy így keletkezik az urban legend.

A bíróság rendelkezéseit a szülők közös megállapodásukkal felülbírálhatják. Ha nem akar a különélő szülő csak hétvégi szülő lenni, erre is lehetőség van, ha a gondozó szülővel egyezségre jutnak ebben a kérdésben. Ez a téma mindig indulatokat vált ki, pedig elég lenne csak a gyermekre gondolni, és lecsillapítani a kedélyeket.

connector 2015.11.01. 12:49:13

@OkoskaTo:rp: "Az egyedül élő szülőnek egy fizetésből ugyanúgy fenn kell tartania egy lakást egy főre, és sem a rezsi, sem az albérleti díj nem egyenesen arányos a családtagok számával. Nem véletlen, hogy a hajléktalanok döntő része elvált férfi."
A másik félnek is egy fizetésből kell fenntartania a lakást, mert a gyerektartás általában nem fedezi gyerek(ek) tényleges költségeinek a felét.