A sajtó tele van ezzel az üggyel és úgy tűnik, hogy valami tényleg változik, de egy cikket és a kommenteket olvasva, úgy vélem, ez a változás még nem elég.

A történet röviden annyi, hogy egy 3 éves kislányt az édesapja elvitt egy másik országba, ahonnan nem is szándékozik visszahozni. A kislánnyal a Magyarországon élő édesanyja csak akkor találkozhat, ha utánuk megy, férjhez megy az apához és egy családként élnek. Sajátos formája ez a leánykérésnek. Nem egyedülálló eset, amikor az apa magával viszi a gyermeket, megfosztja azt az anyjától és a továbbiakban a gyermekkel zsarolja az másik szülőt.

Néhány olvasó persze a régi beidegződéseknek megfelelően az anyát szapulja: az anya a hibás, hiszen: „széttette a lábát”, „összeállt egy románnal” „az apának is joga van a gyerekhez”.

Nos, a gyermeknek mindkét szülőjéhez joga van. Joga van velük kapcsolatot tartani, kapcsolatban lenni. A cikkből kiderül, hogy a kirándulás idején, még nem rendelkezett bíróság a szülői felügyeleti jogról, vagyis mindkét szülőnek ugyanolyan joga volt a gyermekhez. Sajnos jellemző, hogy amikor a szülők közötti kapcsolat már megromlik, de a gyermek szülői felügyeletéről még nem döntött a bíróság akkor egyik szülő fogja magát és lelép a gyermekkel. Majd, a jogellenesen a másik szülőtől megfosztott gyermeket magánál tartja, előfordulhat, hogy ő kaphatja fel a szülői felügyeleti jogot.

A cikkből az derül ki, Zsuzsa esetében a bíróság úgy rendelkezett, hogy az eddig is Magyarországon, az édesanyjával élő, nagy valószínűséggel magyar állampolgár kislány szülői felügyeleti jogát az édesanya kapja meg. A bíróság gyorsan döntött, ezek az ügyek a gyermekek érdeke miatt soron kívüliek.

Még mindig a gyermek szüleivel való kapcsolattartásánál maradva az is kiderül, hogy már 6 hete nincs személyes kapcsolata az édesanyjával és szomorú tény, hogy ettől az alapjogától pont az édesapja fosztja meg. A kapcsolattartás akadályozása – amennyiben van jogerős erről szóló határozat – bűncselekmény. És csak gondoljunk bele a gyermek helyzetébe, a 3 éves kislány érzéseibe.

Az anya jogairól érdemes azt tudni, hogy a szülőknek az életközösség megszűnése után a gyermekkel kapcsolatban több kérdésben továbbra is közösen kell dönteniük. Az egyik ilyen kérdés, a gyermek lakóhelyének megválasztása. Talán az eddig leírtakból kiderül, ebben sem történt megegyezés, az apa önkényesen még most is maga dönt ebben a kérdésben: „ha Zsuzsanna szeretne még találkozni a kislánnyal, költözzön oda, és menjen feleségül hozzá.”

Az apa azonban a gyermekkel nem Magyarországon, hanem egy másik országban, Romániában kíván letelepedni, vagyis a gyermeket külföldön akarja nevelni, sőt az állampolgárságát is meg kívánja változtatni – olvasható a cikkben. Az a helyzet, hogy a 2014. március 15- óta hatályos Ptk. alapján ezt sem teheti meg az apa, az anya beleegyezése nélkül. Ezek olyan kérdések, melyekben akkor is egyeztetnie kellene az anyával, ha ő, az apa gyakorolná a szülői felügyeleti jogokat. Az apának ugyanolyan jogai vannak és kötelességei vannak, mint az anyának, az még a jövő titka, hogy a történtek után ezekből mit kaphat meg.

A gyermek jogellenes külföldre vitele a jognak egy nemzetközileg is szigorúan szabályozott része. Felelősen gondolkodó szülők számára elképzelhetetlen, hogy csak úgy a hónuk alá csapják a gyermeket és azt mintegy túszként maguknál tartva elkezdenek kóricálni egy másik országban. Ha pedig egy adott ország adott bírósága hoz egy határozatot, hogy a gyermeknek hol a helye, a felelős szülő a gyereket hazaviszi, ugyanis egy másik ország másik bírósága hiába hoz döntést ugyanennek a gyermeknek az ügyében, az már nem illetékes*.

Talán az eddig leírtakból is észrevehető, a kommentelők egy olyan ügyben támadják az anyát, ahol még a kívülállónak is úgy tűnik, hogy nagy valószínűséggel nem minden a hatályos jogszabályokat betartva történt. Talán érdemes lenne átgondolni ezt a történetet újra...

*Igazságügyi Minisztérium nemzetközi gyermekelvitellel kapcsolatos honlapja: http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/nemzetkozi-gyermekelviteli-es-tartasdijjal-kapcsolatos-ugyek

Jogellenes gyermekelviteli ügyek - gyakran ismételt kérdések – gyakran ismételt kérdések
http://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/download/9/b2/a0000/jogellenes_gyermekelviteli_GYIK.pdf