Gyermekvilág, gyermekjog


Foglalkozása: feleség

2017. október 07. 21:07 - gyvgyj_gtm

Csalódnia kell annak, aki a címből arra számít, hogy egy kábeltévén futó sorozat kártékony hatásairól rántom le a leplet. Lesz róla szó, de az ingyen reklám helyett érdemes azon elgondolkodni, hogy mit lehet szülőként tenni, hogy valamennyire ellensúlyozzuk a nők aranyásónak és a férfiak malacperselynek (by Dancsó Péter) ábrázolását

A gyerekek is kicsiben kezdik és nem egy kábelcsatornán ismerkednek meg modern és kevésbé modern királylányokkal és királyfikkal, hanem mesekönyvet lapozgatva találkoznak Aranyhaj, Csipkerózsika, Hamupipőke és Hófehérke meséivel. Ezekből és a többi néhány millióból megtudhatják, hogy a lányok a házimunkában jeleskednek és ha galibába keverednek, netalántán meghalnak, a királyfik lesznek az ő megmentőik. Ezek a mesék nem ma íródtak, és szerencsésen szelídült egy kicsit a történetük.

Néhány szülő úgy gondolta, hogy elkészíti a Hamupipőke és Aranyhaj fiúsított történetét, valljuk be kevés mulatságosabb látvány van az üvegcipős Cinderfellánál és a hosszú szakállú Bropunzelnél. Ha ezeket a meséket nem olvasnád fel a fiadnak, vajon miért ajánlod a lányodnak? Vajon miért fogyasztható tartalom a hosszú haját egész nap fésülgető, toronyba zárt lányka meséje, és miért meghökkentő, ha egy hosszú szakállú, csodálatos pitét készítő fiú fakad dalra és várja az ő megmentő hercegnőjét?

 

A házimunkában doktori rangot szerző lány, vagy inkább leány vajon mivel is tölti napjait férjhez menetele után? Hát továbbra is serényen végzi a házimunkát. A meséken túl napjainkban már nem is elvárás, hanem asszonyi kötelezettség, hogy például a Facebookon való posztolgatás helyett főzzön, mosson, takarítson és töltsön sört a férjének. Nyilván azért kell ezt megtennie, mert a párja eltévedne a tévé és a hűtő közötti 6 méteren és a koszt csak beletenni tudja a ruhájába, de kiszedni már nem. Azon túl, hogy senki nem kényszeríthető arra, hogy egy életen át cselédje legyen a másiknak, a fiúk, férfiak sem járnak jól ezzel a szereposztással. Nincs kódolva, az xy kromoszómában portörlésre való képtelenség, bármilyen hihetetlen. Hozzáteszem, rögtön felértékelődik a házimunka értéke, ha a háromnapos zoknit kell felvenni, mert nincs más. A történet, pedig nem csak a házimunka nemek szerinti elosztásáról és az úgynevezett női munkákról szól, inkább arról, hogy szülőként felelős vagy azért, hogy milyen médiatartalmat fogyaszt a gyereked.

Hogy keretes legyen az írás, most kanyarodnék vissza az post elején említett drága sorozathoz. Azok a lányok, akik kora gyerekkoruktól alárendelt szerepbe kényszerülő fiatal nőkről hallottak a mesékben és ezt látták otthon is, dönthetnek úgy, hogy anyjuk szoknyájának elengedése után nem a fakanalat ragadják meg. Számukra nem vonzó a házitündér jövőkép, céljaik ugyan nincsenek, de mégis szeretnének királylányok maradni. Nos, ez a sorozat pont azt mutatja megmutatni, hogy mit kell ezeknek a lányoknak megragadni, hogy a vágyott és csak mesékben létező hercegnő szerepben tetszeleghessenek.

Ha jót szeretnél magadnak és a gyerekednek, legyen bármilyen nemű is, jobban teszed, ha beszélgetsz vele az értelmes életcélok fontosságáról, a különböző megküzdési stratégiákról, talmi csillogásról, az ár-érték arányról és intő példának hozod ezt a sorozatot neki, akár fiú, akár lány. Így végül is igaza lesz annak az agytrösztnek, aki kitalálta, hogy a legtöbbet erről a sorozatról fogunk beszélni, csak a ti beszélgetéseteknek lesz is értelme.

Kövesd a blogot újabb hírekért a Facebookon!

highheels.jpg

 

Szólj hozzá!

Védelembe véve. Vagy mégsem

2015. október 02. 19:18 - gyvgyj_gtm

Vajon milyen jogi eszközökkel áll rendelkezésre a gyermekvédelmi rendszer, amennyiben egy gyermek veszélyeztetve van? Áttekintve a jogszabályokat, látható, számos törvény alkalmazása és több hivatal, intézmény közreműködése szükséges, amíg egy gyermeket védelembe vétele bekövetkezik. A 1997. évi XXXI. törvény III. fejezet alapján a védelembe vétel egy, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés, a gyermekek védelme rendszerének egyik eleme.

A folyamat első lépéseként a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat tudomást szerez a gyermek veszélyeztetettségéről. A 1997. évi XXXI. törvény 17§ rendelkezik, arról, hogy kik kötelesek a veszélyeztetettséget jelezni, erről már volt bejegyzés a blogon. A családgondozók felveszik a kapcsolatot a családdal és megállapítják, hogy a gyermek a családban tartható-e és így lehetséges-e a veszélyeztetés megszüntetése. Amennyiben a szülők önként együttműködnek a családgondozóval, az készít egy úgynevezett gondozási- nevelési tervet. Ebben a tervben rögzítik, hogy a szülők és a gyermek milyen feladatokat vállalnak a veszélyeztetettség elhárítására. E terv alapján, az önkéntesen igénybe vehető alapellátásban gondozza a családot a családgondozó. A gyermekjóléti szolgálat mellőzheti alapellátásban a segítségnyújtást a család számára, amennyiben nem látja bizonyítottnak a gyermek veszélyezettségét.

Amennyiben bizonyított a veszélyeztetés, de az alapellátás keretében nem történik változás, vagy a családgondozó azt tapasztalja, hogy a család nem együttműködő a veszélyeztetettség megszüntetésében, úgy 1997/149-es kormányrendelet 84§ alapján védelembe vételi javaslattattal fordul a területileg illetékes gyámhatóság felé. Javaslatába nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, ezen kívül megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat még véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére és az 1997. évi XXXI. törvény 68§ 3. bekezdése alapján szükséges további intézkedésekre. Megtörténik az is, hogy a védelembe vételre nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul, ekkor a gyámhatóság megkeresi azt javaslattétel miatt.

Amennyiben a veszélyeztetettség valóban fennáll, a gyámhivatal következő lépésében megkeresi a szülőt és nyilatkoztatja, hogy alapellátásban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést. Ha ezen együttműködés alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal a védelembe vételi javaslat elutasításával egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. Ezt a tárgyalást úgy kell megtartani, hogy a gyermeket és a szülőt hozzásegítsék a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez. A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. paragrafusában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette. A hatósági eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. Ezen nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. Amennyiben a védelembe vétel során a szülő és/vagy a gyermek nem együttműködő megtörténhet a gyermek kiemelése a családból.

A védelembe vételről szóló határozat rendelkező részének a 149/1997. kormányrendelet 14§ alapján tartalmaznia kell a gyermeknek és a kötelezett személy adatait, tájékoztatást a döntés jogkövetkezményeiről és figyelmeztetést a teljesítés elmulasztásának következményeire. A határozat tartalmazza még a családgondozó kirendelését, egy felhívást a kirendelt családgondozó felé, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a gyermekkel és a szülővel együttműködve készítsen egyéni gondozási-nevelési tervet. Ebben a gondozási tervben a családgondozó határozza meg a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek, majd ezt a tervet a családgondozó ismerteti a gyermekkel és a szülővel. A családgondozó ezt a tervet elfogadtatja, majd aláíratja az érintettekkel majd tájékoztatás céljából haladéktalanul meg kell küldenie a gyámhivatalnak. Ha a gyámhivatal elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a feladatokat erre tekintettel kell meghatározni. A határozat tartalmazza még a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre, és ezen kívül természetesen a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire. Vagyis ez azt jelenti, hogy az alapellátásban, önkéntesen nem együttműködő, a nevelési-gondozási tervet figyelmen kívül hagyó családot kötelezik arra, hogy a kirendelt családgondozóval együttműködjön, az általa előírtakat megtegye.

A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás több esetben indulhat, például hivatalból, az elrendelő határozatban foglalt időpontban, akkor, ha a gyámhivatalnak hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, de indulhat a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére is. A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről, a következő felülvizsgálat határidejéről, az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével, szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el.

A védelembe vétel megszüntetése bekövetkezik, amennyiben a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. Figyelemreméltó, hogy amennyiben a gyámhivatal illetékessége például költözés miatt megszűnik, úgy a gyámhivatal a családgondozót felmenti és megkeresi a területileg illetékes gyámhivatalt, mely másik családgondozót rendel ki (149/1997 kormányrendelt 91§). A védelembe vétel megszűnése pedig néhány kivételtől eltekintve akkor is bekövetkezik, ha a gyermek nagykorúvá válik. (Gyvt 69§)

A rendszer sebezhetőségét, talán ez a száraz jogszabályok taglalásából is kiderül, a családgondozó adja. Adott esetben egyetlen emberen múlik egy egész családnak a sorsa, élete. Valószínűleg a legtöbb szülő a józan eszétől vezérelve inkább megpróbál együttműködni a családgondozóval már az önkéntes alapellátásban, mintsem egy hatósági eljárást megvárjon. Amennyiben a hatósági eljárás eredményeképpen mégsem együttműködő a szülő és/vagy a gyermek akkor a családgondozó lesz az, aki jelzi az együttműködés hiányát a gyámhivatalnak és megtörténik a családból kiemelés.

A 149/1997-es kormányrendelet azonban szabályozza a családgondozó tevékenységét is. A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni. A családhoz családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó gyámhivatallal közvetlenül tartja a kapcsolatot és szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a családgondozás eredményéről. Ő az, aki indokolt esetben javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére, mellőzésére, fenntartására vagy megszüntetésére. Vagyis, azt a családgondozót, aki feltárta a veszélyeztetettséget és aki, ezt az önkéntes alapellátásban megszüntetni nem tudta, mondhatni eredménytelen volt az együttműködés közte és a család között, rendeli ki a gyámhivatal, hátha a most már meg lévő hatalmánál fogva együttműködésre fogja/tudja bírni a családot. Ha nem, akkor következik a családból kiemelés.

A jogszabály szabályozza, hogy a családgondozó tisztsége megszűnik a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével, és figyelemreméltó módon azt is, amennyiben a gyámhivatal a családgondozót felmenti vagy elmozdítja. A gyámhivatal ugyanis a családgondozót felmenti, ha az alkalmatlan feladatára, vagy a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri, utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja, a gyámhivatal illetékessége megszűnik. Amennyiben a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a gyámhivatal tisztségéből elmozdítja. A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy mi történik addig a veszélyeztetett gyermekkel. Az így eltelt időben előfordulhat, hogy a kötelességszegés miatt felmentett családgondozó mellett a nevelés-gondozási terv végrehajtása nem történik meg, ahogy az is előfordulhat, hogy a szülő és a gyermek megteszi, amire kötelezték, a családgondozó mégis visszaél jogaival és a gyámhivatalnak írott jelentéseiben kedvezőtlenebbül festi le a kötelezetteket, mint azok valójában. Mivel ő a szakember, nem fognak kételkedni a jelentések valóságtartalmában.

Magyarországon pontos statisztikai adatok állnak rendelkezésre, hogy  az eddig leírt eljárásban hány gyermek és szülő is érintett, és több, mint gondolnánk.  2013-as évben 139213 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván, ebből környezeti okból 85472, magatartási okból 28053, anyagi okból 17658, egészségügyi okból 8030 gyermek volt veszélyeztetve. A 2013-as évben a védelembe vett gyerekek száma 21399 volt, akik 11584 családban éltek. Környezeti okból 8800, szülőnek felróható magatartási okból 7394, gyermeknek felróható magatartási okból 5205 gyermek került védelembe vételre. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szolgáltatását 2013-ban igénybe vette 140843 gyermek, akik közül 91454-en alapellátásban, 26721-en pedig a védelembe vétel miatt voltak gondozottak. A 18 év alatti gyermekek, fiatal felnőttek száma abban az évben nagyjából 2000000 volt. Beszédesek a számok. vedved_ksh2013.jpg

Szólj hozzá!

Ki véd kit II.

2015. szeptember 11. 11:51 - gyvgyj_gtm

a gyermekek védelmének rendszere a gyakorlatban - a családgondozók

Az egyes jogszabályok, törvények működését és alkalmazásuk korlátait a való életből vett példákkal lehetséges a legjobban megítélni. Az alábbi megtörtént esetben, melyben egy gyermek ellátása a kérdés, az olvasó ítélhet, hogy a jelzőrendszer tagjai megfelelően jártak-e el, túllépték-e hatáskörüket, megtettek-e mindent a gyermek érdekében. Arról is ítélhet, hogy maguk a vonatkozó törvények megfelelőek-e ahhoz, hogy a gyermek mindenek felett álló érdekét biztosítsák. Hosszú és szövevényes, de ugyanakkor egyszerű és hétköznapi történet következik. Megjegyzés: egyes adatokat, időpontokat, személyiségi jogok miatt megváltoztattunk, azok a történet érdemi részét nem befolyásolják.

1. A rendszer működik

 2. Jelzés és családgondozók

Szülő I. elolvasta a JELZÉS-t, ami kétoldalnyi szöveg csupán. A leírt mondatok többsége valótlan állítás volt, ami igaz, azt is pontatlanul fogalmazták meg. Az iratot öt szakember írta alá és így vállalta a felelősséget a leírtakért. Azt szülőként kiolvasta a levélből: a Pedagógia Szakszolgálat úgy gondolja, a gyermeket ő a szülő veszélyezteti, ezért írta meg ezt a jelzőlapot. A jelzőlap minden Gyermekjóléti Szakszolgálat honlapján megtalálható, letölthető. Aki észleli egy gyermek veszélyeztetését, az akár név nélkül is küldhet jelzést, de a hatályos törvények azt is lehetővé teszik, hogy a jelzést tevő adatait titkosan kezeljék az eljárás során. Hallgattassék meg a másik fél is, gondolta Szülő I. és írt egy tájékoztató levelet a lakhely szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálatnak, pontról pontra, mondatról mondatra tényekkel alátámasztva és kijavítva a jelzésben előforduló valótlanságokat, pontatlanságokat. Mivel egyértelműen hamis jelzésről van szó, felvetette az aláírók felelősségét is. Nem értette, hogy a Pedagógiai Szakszolgálat 5 munkatársa miért írhat valótlanságokat a jelzésben.

Hamarosan érkezett egy sima levél a Gyermekjóléti Szolgálattól, két családgondozó neve és telefonszáma volt benne, és egy időpont szerda 14 óra, ekkor jelenjen meg a Gyermekjóléti Központban, mert Jelzés érkezett. Rögtön felhívta az egyik családgondozó, és egyezetett vele egy másik időpontot, mivel napközben a Szülő I. dolgozik. Előre szólt, hogy a közlekedés függvényében fog odaérni, lehet, nem tudja a munkáját hamarabb befejezni.

A találkozó napján a bébiszitter lemondta a gyermekfelügyeletet, így Szülő I. a Gyermekkel együtt ment a Gyermekjóléti Központba. A két családgondozó, Szülő I. és a Gyermek bementek egy szobába, de központ asszisztense a szülő kérdésére idejében észbe kapott és vállalta a Gyermek felvigyázását, amíg a családgondozók a Szülő I.-el beszélgettek. Erre a megbeszélésre Szülő I. nem vihetett magával senkit, ott feljegyzés nem készült. A családgondozók elmondták, hogy a Pedagógia Szakszolgálat szerint a gyermeket az anya együttműködésének hiánya miatt ők nem tudják ellátni, ezért a gyermek kivizsgálása szükséges. Az anya megkérdezte, hogy a Gyermekjóléti Központhoz megérkezett-e a levele, melyben leírja, hogy milyen valótlanságokat tartalmaz a Pegadógia Szakszolgálat jelzése. Családgondozó I. nem tudott erről a levélről és meghökkenten megkérdezte Szülő I.-et, hogy „Csak nem gondolja, hogy egy szakember szavában kételkedni fogunk?!” 

A találkozó 50. percében a Családgondozó I. elővett egy kapcsolatfelvételi lapot és felolvasta Szülő I.-nek, hogy a nekik is megküldött jelzésből ők a következőket szűrték le: „A Pedagógiai Szakszolgálat jelezte, hogy a Gyermek kezelése eredménytelen volt Szülő I. hozzáállása miatt. A Szakszolgálat szerint szükséges a Gyermek további kivizsgálása annak eredményében a megfelelő terápia.” Családgondozó I. adott Szülő I.-nek egy orvosi rendelőket tartalmazó listát, hogy hova mehetnek, de Szülő I. tájékoztatta a Szakembert, hogy már évek óta járnak orvoshoz. Szülő I. kérte, hogy ha van valamilyen tennivalója, írják le neki egy levélben, ahogy a jelzésről is így tájékozatták. Zárásként megkérdezték Szülő I.-et, hogy aláírja-e a Kapcsolatfelvételi lapot, ő megkérdezte, hogy az észrevételeit és pontosításait leírják-e. A válasz az volt, hogy a központ már bezár, erre már nincs idő. Az iratból másolatot nem kaphat, mivel nem kért iratbetekintést ezt megelőzően. Ezért megbeszéltek egy másik időpontot, amikor találkoznak. 

A következő találkozóra két hét múlva került sor, a Családgondozó II. tájékoztatta Szülő I-.et, hogy hiába kért szolgáltatásokat a Gyermekjóléti Központtól, azokat nem tudják megadni neki. A Családgondozók erre a találkozóra készültek, mert a kétmondatos Kapcsolatfelvételi lap mellé hozták a GYSZ1 – Esetfelvételi lap Környezettanulmány lapot is. A majdnem egy oldalas dokumentumban rengeteg pontatlanság volt. Habár Szülő I. megpróbálta, esélye sem volt kijavítani azokat ott a helyszínen. Másolatot ebből az iratból sem kapott, mert nem kért ezt megelőzően iratbetekintést és jegyzőkönyvet, feljegyzést sem készítettek. Családgondozó II. mosolyogva biztosította Szülő I.-et, hogy az eddigiek alapján ők egy Esetkonferenciát fognak szervezni, ahol majd eldöntik, hogy kezdeményezik-e a Gyermek védelembe vételét.

table_chair.jpg

Szólj hozzá!

Ki véd kit I.

2015. július 06. 22:01 - gyvgyj_gtm

a gyermekek védelmének rendszere a gyakorlatban - a jelzés

Az egyes jogszabályok, törvények működését és alkalmazásuk korlátait a való életből vett példákkal lehetséges a legjobban megítélni. Az alábbi megtörtént esetben, melyben egy gyermek ellátása a kérdés, az olvasó ítélhet, hogy a jelzőrendszer tagjai megfelelően jártak-e el, túllépték-e hatáskörüket, megtettek-e mindent a gyermek érdekében.  Arról is ítélhet, hogy maguk a vonatkozó törvények megfelelőek-e ahhoz, hogy a gyermek mindenek felettt álló érdekét biztosítsák. Hosszú és komplikált, de ugyanakkor egyszerű és hétköznapi történet következik. Megjegyzés: egyes adatokat, dátumokat, személyiségi jogok miatt megváltoztattunk, azok a történet érdemi részét nem befolyásolják.

1. A rendszer működik

A Gyermek a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálathoz 2011 óta folyamatosan jár fejlesztő foglalkozásokra. A 2013-2014-es tanévben is elkezdődtek a foglalkozások, 1 óra az iskolában, 1 óra az szakszolgálatnál. Az Pszichológus II. rendszeresen, de változó időpontokban konzultált a Szülő I.-el, a Gyermekkel nem találkozik.

Szülő I. 2013. szeptemberében írásban kérte, hogy a Gyermeket vizsgálja meg Szakértői Bizottság I., melyre 2014. márciusában sor is került. A vizsgálat alapján a Szakértői Bizottság I. egyéni bánásmódot javasolt az iskolában, a Gyermek számára különfoglalkozásokat írt elő. Szülő I. számára javasolta a szülőkonzultációt és szóban a további kivizsgálást X. helyen. Az írásbeli Szakértői Véleménybe az X. helyen történő további kivizsgálás nem került bele. A foglalkozásokra a Gyerek már a vizsgálat és a szakvélemény előtt is járt és a Szülő I. is rendszeresen konzultált Pszichológus II-vel már régebben is. Szülő I. írásban kérte a Pedagógia Szakszolgálat vezetőjétől a szakvélemény, kiegészítését. Amennyiben valóban fontos, akkor abban az X. hely is legyen benne, és arra is kitért, hogy az előírt foglalkozások már korábban megvalósultak, elkezdődtek. Nem érkezett válasz.

A Gyermeket a tanév második felében vették fel egy 12 alkalomból álló csoportfoglalkozásra a Szülő I. többszöri kérésére. A foglalkozás vezetői Pszichológus III. és Pszichológus IV. voltak. A csoport foglakozás tavasszal 3 hónapig tartott, összesen 12 alkalomból állt.

Pszichológus III. tájékoztatása alapján az első 3 alkalom után, melyen a kisgyermek részt vesz, leülnek egy megbeszélésre Szülő I.-el és beszélnek, arról, hogyan sikerült a csoportba beilleszkedés és a továbbiakban részt vesz-e az akkor már zárt csoport munkájában a gyermek. Ezt a protokollt minden csoportba járó gyermekkel elvégzik. A Gyermek a csoportba a 4. alkalommal tudott bekapcsolódni, az első 3 alkalommal beteg volt. Már az első alkalom után újabb tünet jelentkezett, melynek következő heti ismétlődése miatt Szülő I. megkereste a Pszichológus III-at és Pszichológus IV-et, akik átirányították Pszichológus II-höz. Pszichológus II. Szülő I-el a következő szülőkonzultáción az addigi tematikát félbeszakítva elkezdte felvenni a Gyermek anamnézisét; 15 hónappal az első szülői kérés után. Két alkalom alatt megtörtént az anamnézis felvétele, majd Pszichológus II. elment két hét szabadságra, közben Szülő I. a tünetről nem tudott a Szakszolgálatnál senkivel sem beszélni. A szabadság után Pszichológus II. kijelölt egy délelőtti időpontot, amikor Szülő I.-et várják a Szakszolgálatnál, de Szülő I. 10.30-kor nem tudott ott lenni, ezt mondta is Pszichológus II.-nek, még az időpont kijelölésekor. Pszichológus II. nem adott másik időpontot Szülő I-nek, de a Pszichológus III.-nak és Pszichológus IV.-nek sem szólt, hogy Szülő I. nem ér rá. Aki várták egy darabig az Szülő I.-et, majd felhívták, hogy hol van. Az utolsó találkozón Pszichológus II. azt mondta Szülő I.-nek, hogy nem fog vele a továbbiakban konzultálni, csak a kerekasztal konferencia után, ahol az összes érintett szakember jelen lesz. Ott mindent elmondhat Szülő I. a jelenlévő szakembereknek a Gyermekről, amit csak fontosnak tart.

A Gyermek iskolai elfoglaltsága és további betegségek miatt a 12 csoportfoglalkozás közül végül csak 5 alkalmon vett részt. Szülő I., mivel látta, hogy a területileg ellátási kötelezetggel rendelkező Szakszolgálat a Gyermek tüneteivel nem foglalkozik, megkereste Szakember I-et, aki tanácsokkal látta el őt és kérte tőle, hogy a Szakszolgálatnál valamelyik, a kisgyerekkel foglalkozó Pszichológus írja le a tüneteket, készítsen egy összegzést és azzal keressék őt fel.

Amikor a csoportfoglalkozás véget ért Pszichológus III. és Pszichológus IV. adtak egy reggeli időpontot Szülő I-.nek, szóban 30 perc alatt összefoglalták a csoporton tapasztaltakat. Szülő I. kérte az írásos összegzést, mondván ezzel tudja majd további kivizsgálásokra elvinni a kisgyereket, meg is mondta, hogy hova viszi: X. helyre.

Szülő I. végül a sok huzavona miatt megkereste a Szakszolgálat Vezetőjét, mert nem értett egyet azzal, hogy Pszichológus II-vel félbemaradt a szülőkonzultáció, ugyanis azt a Szakértői Bizottság is előírta. Kérdéseit írásban tette fel, melyre a Vezető a kerekasztal konferenciát javasolt júniusban. A Vezető a nyári szabadságolások miatt az augusztust tartotta a legalkalmasabbnak, de konkrét időpontot nem írt. Az e-mailben arról is tájékoztatta a Szülő I.-et, hogy írásban megküldték válaszaikat.

A Szülő I. valóban kapott egy levelet tőlük, melyben nagy meglepetésére egy JELZÉS feliratú dokumentum volt.

 

Szólj hozzá!