Gyermekvilág, gyermekjog


2 éves a blog

2017. március 17. 18:26 - gyvgyj_gtm

Két éve és két napja indult a Gyermekvilág, gyermekjog blog és ebben a két évben  már volt időszak, amikor más teendők kaptak prioritás, így két nyári hónap ki is maradt a blog történetében.

Az elmúlt egy évben sem változott az általatok érdekesnek ítélt témák sora, az viszont tény, hogy ez előző évekhez képest sokkal több drámai történet kerül be a mainstream médiába, melyekről itt a blogon nem mindig íródik poszt.

Nem lehetett szó nélkül hagyni a székesfehérvári kisfiú halálhírét, mely sajnos a blog harmadik legolvasottabb bejegyzése lett. Persze a közvélemény azóta sem tudja, hogy mi történt, ahogy azt sem, hogy az érintett szakterület dolgozói kidolgoztak-e vagy sem egy forgatókönyvet hasonló helyzetben lévő családok támogatására.

A kényszerláthatás ma is ugyanolyan létező és gyermekeket maradandóan megnyomorító jelenség, mint legutóbb. Amelyik gondozó szülő nem akarja kockáztatni szülői felügyeleti jogát, az inkább átadja, akár akarata ellenére is a gyermeket a bántalmazó különélő szülőnek. Hogy a gyermek mit akar, azt nyilván nem kérdezik. Az üggyel hivatalból foglalkozók inkább azt feltételezik, hogy a gyermek azért panaszkodik, mert a gondozó szülő a különélő szülő ellen neveli. Nyilván ez egyszerűbb, mint lefolytatni egy tisztességes bizonyítási eljárást.

A közmédiából még 2015. őszén kiömlő áldozathibáztatás továbbra is aranyérmes és ahogy látható a közbeszédből sem tűnik el olyan lassan ez az attitűd. Nagy felelőssége van minden sajtómunkásnak, aki bárhogyan is megnyilatkozik erről a témáról.

Az elmúlt két évben 66 bejegyzés született és az utóbbi időszak minden posztja felkerült az index címlapjára, melyet egy nagyobb városnyi látogató olvasott el. Több blog és portál hivatkozott a Gyermekvilág, gyermekjog blogra vagy vett át forrásmegjelöléssel tartalmakat. Továbbra is érdemes levelet írni a blog e-mail címére, ha valaki tartalmat venne át. 

A kommentek sokat tettek hozzá a bloghoz, még ha nem feltétlenül lehetett egyetérteni a tartalmukkal. A trágár és személyeskedő kommentek továbbra sem megengedettek.

Köszönöm, ha olvassátok és megosztjátok a blogot és külön köszönöm, ha a kommentekkel valamit hozzáadtok a bloghoz.

2.jpg

Szólj hozzá!

1 éves a blog

2016. március 15. 19:08 - gyvgyj_gtm

Egy éve indult el a Gyermekvilág-gyermekjog blog. Egy kis visszatekintő az elmúlt év legolvasottabb bejegyzéseire, témáira, hozzászólásaira.

Már a blog indulásakor a gyermekek világát és az ő jogaikat érintő számos terület közül 3 került a középpontba és utólag elmondható, hogy a 3 leglátogatottabb bejegyzés pont ezeket a témákat érinti.

Leglátogatottabb post a közmédia áldozathibáztató műsora miatt készült poszt, amit nyilván nem olvastak a Kunigunda útján, hiszen akkor a nem sokkal későbbi műsorukban nem azt tesztelték volna, hogy egy kék foltokkal teleragasztott átlagos lányt hogyan nem vesznek észre az utcán. Abban a városban, ahol előfordul az út mellett, a csúcsforgalomban, telefondoboz előtt/mögött ürítő hajléktalan, ott nyilván nem megy át az érdektelenség szűrőjén néhány kék plecsni. Jobb lett volna valami értelmes és informatív anyaggal kitölteni az adásidőt, vagy akár meghívni néhány érintettet.

Elmondhatatlanul fontos, hogy gyermek (adott esetben a bántalmazott) szavahihetősége ne legyen megkérdőjelezve, a bántalmazott ne legyen hibáztatva. Minden esetben a bántalmazó a hibás, nincs kivétel. Az, hogy a hírt olvasó ember fejében ösztönösen felmerül a gondolat, hogy kivédhető lett volna, mondjuk a gyerek által kapott pofon, ha nem feleselt volna, nem szabad, hogy megoldási stratégiaként legyen elfogadva. Józanésszel belátható, a feleselő gyerek úgy kerülheti el a pofont, hogy a fegyelmezését a belátási képességgel rendelkező felnőtt másként oldja meg. Pont.

A második legtöbbet olvasott bejegyzés a sokak véleménye szerint nem is létező kényszerláthatást vázolta fel. Kényszerláthatás pedig van. Még mindig. Annak romboló hatása, hogy meglehetősen sok gyermeknek ki kell állni alkalomról, alkalomra ezt a tortúrát, ma még megbecsülhetetlen.

Számtalan azon szülők száma, akik az egykori házastársukon a gyermeken keresztül, a kiskorút eszközként felhasználva állnak bosszút, vagy folytatják az évek óta tartó bántalmazást. A gyermek – ha minden jól megy – azért mégis felnő és meg fogja vonni a mérleget. A gyermeknek az őt érintő kérdésekbe beleszólási joga van, korának és érettségének megfelelően. Egy gyermek már 12 éves kortól büntethető, felelősségre vonható, de a véleménye is számít már.

A harmadik bejegyzés a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek továbbtanulási kérdését feszegeti, ami folyamatosan olvasott poszt volt egész évben. A sajátos nevelési igényű gyermekek elméletileg integrálhatóak az oktatásba, gyakorlatilag ez kevéssé valósul meg.

A gyakorlatban teher a képzetlen tanárnak, teher a laikus szülőnek és szenvedés a gyermeknek. És ebben az esetben, azzal, hogy a gyermek felnő, a probléma nem szűnik meg, hiszen az elmaradt fejlesztések hátrányai felnőttkorban kamatostól jelentkeznek a csökkent munkaképességgel. Hogy csak egy tényezőt említsek.

Volt még néhány bejegyzés, mely az index címlapra is kikerült, az elmúlt egy évben összesen 11 és az összesen 55 bejegyzést egy kisvárosnyi látogató olvasta el. Az egyik legkevésbé látogatott és értékelt bejegyzés – meglepően? – az volt, ahol a gyermekek érdekében megvalósuló jó gyakorlatokról adna hírt a blog. Nem jelentkezett senki.

A blogban a hozzászólások előzetes moderálás után jelennek meg így néhány komment nem kerül nyilvánosság elé. Jellemzően az első hozzászóló egy troll volt. A hozzászólók között volt olyan, aki nyilvánvalóan fake hírt lőtt fel az éterbe, majd tényszerű cáfolat után saját téveszméjét még néhány helyen elhintette. Általában elmondható, hogy aki kommentelt, az inkább hozzátett valami értéket a bloghoz. Külön köszönet, ha valaki szánt és szán arra időt és energiát arra, hogy a saját történetét megosztja itt.

1.jpg

Szólj hozzá!