Gyermekvilág, gyermekjog


Okosan diétázni

2017. október 12. 11:46 - gyvgyj_gtm

Tény, egyre több felnőtt és gyerek szenved valamilyen ételallergiától vagy ételintoleranciától, melynek kivizsgálását nehezíti a hosszadalmas bolyongás az egészségügyi rendszerben és a mentes étrend tartásának nehézsége. Mit tehetnek azok a szülők, akinek már kezében a diagnózis és már tudják, hogy a gyereknek milyen ételeket ajánlott kerülni, vagy inkább tilos fogyasztani.

Első lépésben a szülőknek érdemes megkeresni az erről rendelkező szóló EMMI rendelet és alaposan átolvasni. A 37/2014-es rendelet azon kívül, hogy szabályozza az ételek energiamennyiségét meghatározza, és kötelezővé teszi az étlaphoz való hozzáférést is. Egy egész fejezetben taglalja azt, hogy annak a személynek kell diétást étkezést biztosítani, akinek erről szakorvosi igazolása van. A szülők második lépésben haladéktalanul tájékoztassák a gyerek óvodáját/iskoláját arról, hogy a gyermek ezen túl diétás étrenden van és igényeljék meg számára a diétás étrendet. Harmadik lépésben készítsenek egy rövid írásos tájékoztatót a gyerekkel foglalkozóknak, melyben felsorolják, hogy milyen ételeket kell kerülni az étkezések során és írja le azt is, hogy mi történhet a diéta hiba esetén.

A pozitív forgatókönyv szerint a jóindulatúan kedves, de határozottan tájékoztatás után a gyerekkel foglalkozó pedagógusokkal kialakul egy nagyszerű együttműködés, a gyerek eszik, gyarapszik, boldogság és napfény lesz az élet.

Ha mégis felhők gyülekeznének az égen és a gyerek diétáját nem tartják be a szülőknek gyorsan és meglehetősen határozottan kell cselekedni. Ugye megvan a bejegyzés a fejlesztést csak papíron biztosító és intézményvezetőről? Nos, diéta esetén nem működik, az, hogy az intézmény csak papíron tesz eleget a kötelezettségének, mert vagy éhes marad a gyerek, vagy diétahiba következik be. Mindkettőnek jól látható nyoma van, ezt nem lehet elmismásolni. Az ombudsman a közelmúltban közzétett jelentésében feltárta azt, hogy mégis van olyan intézmény, ahol megpróbálkoznak ezzel, szerencsére vannak olyan szülők is, akik nem félnek akár az ombudsmanhoz fordulni egy ilyen visszaélés esetén. A jelentés szerint Répcelakon nem volt megoldható az önkormányzat szerint, hogy a lisztérzékeny gyerek számára a neki megfelelő étrend biztosítása. Valljuk be, azért első hallásra elég meglepőnek tűnik, hogy Európa közepén megoldhatatlan probléma egy óvodás gyereknek diétás táplálása.

A gyermeknek joga, hogy számára biztosítva legyenek a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges feltételek, ők életkoruknál fogva fokozottabban kifejezetten jobban védendők. Minden egyes felnőtt felelős azért a gyerekért, akit rábíznak. Azon túl, hogy az intézmény köteles biztosítani a diétás étrendet, arra is kell ügyelnie, hogy a diétás étel valóban az legyen. Amennyiben diétahiba miatt bármi komolyabb vagy akár kevésbé komolyabb eset adódik, annak az intézménynek az alkalmazottja és a vezetője is felelősségre vonható. 

szülő diéta hiba esetén minden alkalommal és írásban jelezzen a gyerekkel foglalkozónak, az intézmény vezetőjének, majd a fenntartónak. Remélhetőleg, nem fog olyan sokszor előfordulni, hogy ezen a szolgálati útvonalon végig kelljen menni, mert már az első mulasztás után elnézést kérnek tőle és a következőkben figyelnek arra, hogy ne hibázzanak. Ha esetlen az előfordul, hogy az ételt szállító küld hibás,ételt azt ott is jelezzék, de azonnal és írásban. Remélhetőleg nem fordul elő, hogy tejallergiás túrót kapjon, mondván, hogy az nem tej, hanem túró, de ha mégis, ott nagy a baj.

Sajnos csak az az esetek töredékrésze kap nyilvánosságot, talán tízezerből egy. A látencia ebben az esetben is óriási, ami azért baj, mert így talán még a magas pozícióban dolgozó illetékesek is azt gondolják, hogy minden rendben van.

Az ismerőseim körében végzett nem reprezentatív kutatásom szerint viszont úgy tűnik, hogy ezen a téren egyáltalán nem mennek jól a dolgok. A szülők által elmondott intézményi mulasztások elég széles skálán mozogtak. Hallottam olyan intézményről, ahol a tejfehérje allergiát igyekeztek elbagatellizálni és és nem értették meg, hogy adott esetben kiskorú veszélyeztetésének és gondatlanságnak számít, ha tejtartalmú ételhez juthat náluk a kisgyerek. Persze a tejfehérje érzékenység nem könnyen megérthető, hiszen van még olyan gyámügyi ügyintéző, aki a szülővel felsoroltatná az összes kazeint tartalmazó ételt panaszának indoklására, ahelyett, hogy szakértőt rendelne ki, vagy egyszerűen csak belegondolna, hogy mit is kér. Sok helyen szinte lesajnálóan nyilatkoznak a bizonyos ételeket nem evő gyerekekről, mondják, hogy „szegény gyerek”, pedig ez a fajta hozzáállás hiányzik a legkevésbé. Volt olyan iskola, ahol eleinte vonakodtak a napi háromszori étkezés biztosításától, eltelt pár hónap mire képesek voltak változtatni. Az ovikban arról szinte minden ünneplés, tortázás alkalmával elfeledkeznek arról, hogy a habos piskótából biztos nem ehet a tojásra vagy tejre diétázó, így ülhet üres tányér előtt a gyerek.

Tartok tőle, hogy a mulasztások felsorolását még lehetne folytatni, ha valakinek van bármilyen tapasztalata, írja meg bátran. Pozitív példát is lehet ám írni.

Nem szabadna annak előfordulnia, hogy egy gyerek ne kapja meg a neki megfelelő ételt, vagy ne a neki megfelelő ételt kapja. Pontosan ennek érdekében viszont nem csupán a gyerek(ek)nek és szülő(k)nek kell megtanulni okosan együtt élni az ételallergiával és intolerancióval, hanem a gyerekekkel foglalkozóknak el kell sajátítani a diétás ellátással kapcsolatos ismereteket.

Kövesd a blogot újabb hírekért a Facebookon!

tej2.jpg

1 komment

Ünneplés nélkül

2015. november 20. 19:45 - gyvgyj_gtm

1989. november 20-án hirdették ki New Yorkban az Egyesült Nemzetek Szervezet a Gyermekek jogairól szóló Egyezményt. A Magyar Köztársaság megerősítő okiratát 1991 október 7-én helyezték letétbe. A Gyermek jogairól szóló Egyezményt a itthon a 1991 évi LXIV. törvényben, 1991 október 22-én hirdették ki. Magyarország, tehát az ENSZ döntése után csaknem két évvel később már beillesztette jogrendjébe az Egyezményt.

A Gyermekek jogairól szóló Egyezmény kihirdetése óta 26 év, és a helyzet nem túl biztató. Vannak, akik szerint a gyermeki jogok inkább az úri huncutságnak számítanak. „Bezzeg a kötelességeiket meg nem emlegetik a büdös kölykök” – érvelnek a jogok hallatán. Majd folytatják: „A szülők se szóljanak egy szót sem, legtöbbjük úgyis elbukik a bögreteszten.”

Idén az az évfordulóról és a gyermekjogokról kevés helyen jelent meg híradás, üzenet. Ahhoz képest, hogy a gyermekeink a jövőnk, úgy tűnik, mégsem olyan fontos a Gyermekjogok világnapján felhívni a figyelmet a további tennivalókra. Mert tennivaló az van bőven, ezért is válogattam az elmúlt időszakban, a gyermekek sérelmére megvalósult esetekből néhányat. Igen, minden bizonnyal létezik jó gyakorlat és pozitív példa is, ezért ha valaki tud róla, ne tartsa magában, írja meg.

Az állami gondoskodásban élő gyermekeket jogaik érvényesítésében elméletileg a gyermekvédelmi gyám és a gyermekjogi képviselő is segíti. Mondom elméletileg, a gyakorlat olykor teljesen mást mutat.

Az iskolába járó gyermekek közül a speciális nevelési igényű tanulókat meglehetősen sok hátrány éri, erről a közelmúltban megjelent ombudsmani jelentés is részletesen és hosszan beszámolt. Elképesztő olvasni, hogy a nem olyan régen létező KLIK milyen akadályokat gördít a szülők elé. Ahogy minden bizonnyal azt olvasva, hogy nem helyénvaló, ha a plusz fejlesztés a tanórán történik, mivel a gyermek a tanóra anyagát máshol kell, hogy pótolja, több szülő felsóhajt, hogy abban az iskolában legalább van fejlesztés.

Az már szinte tipikus, ha a gyermek egy-egy tanára bántalmazó, általában a gyermek hagyja ott az iskolát és nem a tanár a pályát. Alig van olyan híradás, ahol a törvényi lehetőséggel élve elmarasztalnák a pedagógust.

A válási procedúrákat is inkább a gyermek sínyli meg, a nagy intézményrendszer nem védi meg, még akkor sem, ha bántalmazó a szülője. Kényszerláthatásra kötelezik, annak ellenére, hogy a gyermeknek csak joga, de nem kötelessége a kapcsolattartás. A gondozó szülő ez irányú jelzéseit hivatalos szervek nem értékelik összefüggésében és megfelelően, szomorú tény, hogy olykor a különélő szülőét sem.

Alapelv lenne, hogy a gyermekjóléti és családsegítő központok is a gyermekekért vannak. Ehhez képest szakmai egyesületük vezetője több alkalommal jelezte, gondok vannak. Tervezet szerint a következő évtől a gyermekjóléti központok száma megnégyszereződik, ami elméletileg hatalmas kapacitásbővülést jelent, de az a helyzet, hogy, úgy tűnik, nem mindig a mennyiséggel van a gond.

Látható, a gyerek fontos. Csak mindenkinek kicsit másképp.

file.jpg

Olvasd el a többi bejegyzést és kövesd a Gyermekvilág, gyermekjog blogot a Facebookon és a Twitteren.

Szólj hozzá!

Programajánló 2015. 18. hét

2015. április 30. 21:20 - gtm

Programjavaslatok hétről hétre felnőtteknek és gyerekeknek

Május első hétvégéjén egy kicsit nem csupán programokat ajánlunk, egy fontos és tartalmas interjú és egy érdekes pályázat is bekerült a választékba.

A Jogi Fórumon, az Első Magyar Jogi Portálon olvasható egy tartalmas interjú dr. Székely László ombudsmannal. Az apajogi biztos azt állítja: "Az a jó ombudsman, aki szolidáris az elesettekkel, érzékeny a nyomor és a szegénység problémáira és elsődleges feladatának a „jog alá szorult rétegek” védelmét tekinti."  Dr. Székely László, mint ombudsman 2013. szeptemberében kezdte meg hatéves mandátumát és 33 éve oktat az ELTE jogi karán. Az pályájáról és még sok informatív témáról lehet olvasni a beszélgetésben.

A Kecskeméti Törvényszék a „Nyitott Bíróság” Program keretében rajzpályázatot hirdet „HA ÉN BÍRÓ LENNÉK...” címmel. A pályaművek postai úton 2015. május 31-ig a küldhetők el Törvényszék postacímére. A részletes pályázatkiírás a birosag.hu** oldalon olvasható el.

Május 3-án vasárnap 10 órakor a 25 éves Leukémiás Gyermekekért Alapítvány javára lesz egy jótékonysági előadása a debreceni Vojtina bábszínházban. A rendhagyó előadáson nemcsak Ludas Matyi veri el háromszor Döbrögit, hanem az ideérkező apróságok is elégtételt vehetnek betegségen, bánaton, kipróbálhatják magukat apró-cseprő játékokban.

*Forrás: http://www.jogiforum.hu/interju/136

**Forrás: http://birosag.hu/media/aktualis/kecskemeti-torvenyszek-rajzpalyazatot-hirdet-ha-en-biro-lennek-cimmel

Szólj hozzá!

Az Alaptörvény és az ombudsman

2015. április 27. 20:55 - gtm

Az állampolgári jogok biztosának hivatala Magyarországon nem túl régi keletű, mindössze 20 éves múltra tekint vissza. Az 1993. évi LIX. törvény rendelkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról először és feladatának határozta meg, az 1§-ban, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen"  Az eltelt időben a törvényt többször módosították. 

Magyarország Alaptörvénye az ÁLLAM-ról szóló részének 30. cikke foglalkozik az Alapvető jogok biztosának feladataival a következőképpen: "(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg."

Az állampolgári jogok biztosa vagy ahogy a hírekben gyakrabban elhangzik ombudsman, országgyűlési biztos, egy saját hivatallal rendelkező köztisztviselő, akinek feladata az állampolgári panasz alapján főleg a közigazgatási, de más állami szervnél a vizsgálat lefolytatása és a panaszt tevő jogainak érvényesítése.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapja a www.ajbh.hu címen található. Az átlátható oldalon a szervezeti felépítés, az Alapvető Jogok Biztosa és helyetteseik bemutatkozása és számos információ található. Amennyiben ügyet szeretnénk indítani, azt is meg lehet itt tenni, Ügyfélkapu használatával illetve anélkül is. 

A közelmúltban történt események megmutatták, hogy mennyire elengedhetetlen az ombudsmani hivatal léte. Ezért is fontos, hogy a főoldalon láthatóak az Aktuális jelentések, melyek állampolgári bejelentésre indultak. A vizsgálat eredményét - a személyes adatok megosztása nélkül - bárki elolvashatja.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-675/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5001/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5693/2014. számú ügyben

 

 

Szólj hozzá!

Gyermekjogok a világban. Itt és most

2015. március 15. 20:20 - gtm

Mivel is indulhatna egy blog, mely a gyermekek világával és a gyermekek jogaival foglalkozik, mint azzal, hogy ízelítőz ad a legvédettebb korosztályra alkalmazandó törvényekből. Igaz, már egyre többen és többet beszélnek a gyermeki jogokról. Blogok, online magazinok, és számos cikk foglalkozik a családon belüli erőszak, sokak számára még most is zavarba ejtő témájával. Igen, vannak, akik még most is zavarba jönnek, mert más úgy beszélni egy témáról egy társaságban, ha magát a problémát nem látjuk és más, ha egy beszélgetés közben valaki azt mondja, igen, ez velem is megtörtént, velem is ez történik, még most is.

Még nehezebb a visszajelzés, amikor gyerekekről van szó. Hiszen, amikor bántalmazott nőkről készült plakátokat látunk itthon vagy külföldön, vajon eszünkbe jut-e, hogy a nő mögött ott a gyermek? Amikor megjelenik a bántalmazás a családban, annak a gyerek is tanúja, ha nem éppen elszenvedője. Ez a mondat sokfelé kanyarodhatna és majd fog is, de előbb a törvényeket, melyek már most léteznek a gyermeki jogok védelmében.

Ha jobban belemélyedünk ebben a témába, hamar megtudjuk, hogy számos törvény van, mely kifejezetten a gyermeki jogok védelmével foglalkozik, mégis, ha szembesülünk a napi eseményekkel, azt látjuk, hogy ezeket a jogokat talán nem ismerik olyan sokan.

Az első törvény az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye, melyet 1989-ben hirdettek ki New Yorkban és a világ legtöbb országában elfogadták és alkalmazzák. Magyarországon az Alaptörvény külön cikkekben foglalkozik gyermeki jogok védelmével is kiemelt fontossága miatt. Ezeken kívül hoztak törvényt még külön a házasságról, a családokról, a családok támogatásáról, a szociális igazgatásról és ellátásról, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, sőt az esélyegyenlőségről is az elmúlt évtizedekben. Továbbá kormányrendeletek is szép számmal érintik ezt a területet és szabályozzák a gyermekjóléti tevékenységet, a gyámhatóságok működését, az adatkezelést.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Nemzeti Emberjogi Intézménye az Alapvető Jogok Biztosának Hivatal is már 20 éve működik. Önálló gyermekjogi ombudsman nincs, azonban az Alapjogok Biztosának Hivatala kiemelt figyelmet fordít a területre és 2008 óta gyermekjogi honlapot is működtet.

A leírtak alapján látható, a nemzetközi szinten is egyezménybe foglalt gyermeki jogok védelmét Magyarországon is beemelték a jogszabályok közé és van eszköz arra, hogy a gyermekek jogai és érdekei védve legyenek.

A közelmúltban azonban több olyan esemény is történt, mely még a leglaikusabb emberben is felveti a kérdést, talán valami nem működik jól. Úgy úgy tűnik, a gyermekek érdekeit és jogait nem veszik a kellő mértékben figyelembe, véletlenszerűen derülnek ki súlyos mulasztások. Talán mégis lehetne jobban védeni gyermek mivoltuk miatt az arra rászorulókat.

Szólj hozzá!