A 2011. évi CXC. törvény alapján évről évre rendelettel szabályozzák a tanév rendjét, a 2015/2016-os tanévet a 28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet határozza meg.  A rendeletben foglaltak alapján a tanév 2015. szeptember 1-jén, kedden kezdődik, az utolsó tanítási nap 2016. június 15., szerda, összesen 181 tanítási nap van egy tanévben, ami azt jelenti, hogy a tanév 201 munkanapjának 90%-át a gyerekek is munkával töltik, jobb esetben csak a kötelező 8 órában terheltek, rosszabb esetben egy kicsivel többel. A rendelet nem csak a tanév kezdetét és végét, hanem a szüneteket is szabályozza:

„Az őszi szünet 2015. október 26-tól 2015. október 30-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. október 22. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap 2015. november 2. (hétfő). A téli szünet 2015. december 21-től 2015. december 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2015. december 18. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2016. január 4. (hétfő). A tavaszi szünet 2016. március 24-től 2016. március 29-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2016. március 23. (szerda), a szünet utáni első tanítási nap 2016. március 30. (szerda).”

Ahogy áttekinthető a szünetek egy része pénteken, más része másik hétköznap kezdődik. A szünetek egy része viszont hétfőn ér véget és más részük viszont egy tetszőlegesen más hétköznapon. Érthetetlen módon.

A szülők – legalábbis a szerencsésebbje – hétköznap dolgozik, ha a szünet hétköznap kezdődik, így nem csak a gyereknek, szülőnek is rövid a hét. Sok értelme van a március 23-ig tartó 3 napos munkahétnek, amit egy kétnapos hétvége előz meg. A szülő így hivatkozhat a gyermekének iskolai szünetére, és vehet ki szabadságot, ha adnak neki. Nyilván döntően a nők fogják ezt tenni, ha esetleg a munkaadójuk elfelejtette volna, hogy ők anyák is, ez főleg a fizetésnél és munka kiosztásánál számít majd. Előfordulhat, hogy gyermekre a vidéken élő nagyszülők vigyáznak, így a szünet előtti iskolai napon –amikor a gyerekek már szinte csak játszanak és már korábban is haza lehet vinni őket – a gyermeket még el is kell juttatni a nagyszülőkhöz. A móka folytatódik a szünet végén, ugyanis az március 30-ig tart, azaz szerdán már mennek a gyermekek iskolába. Igen, nem kedden, hanem szerdán. Vagyis ismét szabadság kérése keddre vagy gyermek a nagyszülőnél. Akit kedden persze vissza kell juttatni a szülőhöz a szerdai iskolakezdésre. Majd 3 nap röpke iskola és megint hétvége.

Most komolyan! Nem lett volna egyszerűbb egy teljes hetet kiadni egyik vagy másik héten, nem kettébontani a szünetet és kalandtúrára kényszeríteni szülő és gyermeket egyaránt. Valóban egy nappal több így a szünet, de ha a tanév hétfőn és nem kedden(?!) kezdődött volna, nem is lenne hiányzó nap. Már ha valaki ragaszkodik a 181 naphoz.

A tanév befejezése szintén hétköznapra esik, szerdán írják a gyerekek fel a táblára, hogy vakáció. Nem mondom, hogy számfetisiszta, aki ezt kitalálta, de a 2014/2015-ös tanév is 2015. június 15-én, hétfőn fejeződött be, és volt iskola, ahol június 19-én pénteken volt az évzáró. A gyermekek nyilván arra a hétre szublimáltak és csak hétfőn és pénteken álltak az iskola rendelkezésére. Vagy a mindig és mindenkor a rendeletek által (is) szabályozott szülőknek kellett szabadságot kivenni, arra a pár napra. Ha esetleg a munkaadóban még nem tudatosult volna, hogy van gyermek, ezt a fél hétre vonatkozó szabadság kérincsélést ennek a tanévnek a végén is meg lehet tenni.

Annyira fájón logikus lenne, ha pénteken érne véget a tanév és még aznap lenne is tanévzáró, de hát ez úgy tűnik, nem megy.

Hogy lehet ezt még fokozni, az látható, ha egy kicsit elidőzünk a tanévre fordított munkanapok és a szabadnapok arányánál. A gyermekek, a felnőttnek számára 201 munkanapból álló tanévben 181 napot töltenek munkával. Bármilyen hihetetlen, ez a terhelés iskolaidőben nagyjából pontosan megegyezik egy felnőtt terhelésével, ugyanis a munkanapok mindössze 10%-át lehet nekik pihenéssel eltölteni. Az összes többi napon csak orvosi vagy szülői (félévente 3 nap) igazolással maradhat távol az iskolától. Ha kimerültség miatt a gyermek esetleg sokat késik és ezért az igazolatlan percekből igazolhatatlan óra lesz, még a gyermekvédelemmel (haha) is megfenyegetik.

Hogy mégis mi a különbség a gyermek és a felnőtt szabadságolása között? A felnőtt megmondhatja, hogy mikor menjen szabadságra. A gyermek meg csak fogja az iskolatáskát és robotként húzzon tanulni.

Pedig emberből van ő is.

Hamarosan kezdődik az 2015/2016-os tanév* és szülők százezrei készülnek gyermekeikkel az újabb tanévre. Az iskolakezdés miatt a szeptemberi családtámogatások már augusztusban a megérkeznek, elméletileg ezzel is segítve a családi pénztárat. Az lehet, hogy az elkövetkező napokban elköltött pénz majd szeptemberben fog hiányozni, ezért íme néhány ötlet, hogy a iskolakezdés előtti napok ne a rendkívül nagy kiadásokról szóljanak.

1. Ha júniusban nem is történt meg, most érdemes a gyerek tanszereit átnézni, hogy mi az, ami a tavalyi tanévből átvihető a most kezdődőre. Festék, zsírkréta, filctoll, színes ceruza lehet maradt olyan mennyiségben és minőségben, hogy megtölthető vele a tolltartó és a technika doboz. Ha a tolltartó olyan, az is maradhat.
2. A legtöbb osztályban az osztályfőnök vagy szaktanár tudatja a szülőkkel a beszerzendő füzetek listáját. Üzletbe indulás előtt érdemes otthon körülnézni, hogy maradt-e füzet az előző tanévről, nagyobb testvértől. A füzetborítók közül kedvelt az átlátszó fólia, öntapadós ragasztócsíkkal, ami évről évre állandó kiadást jelent.
3. Nyáron a legtöbb gyerek nagyon sokat nő, fejlődik. Az újabb ruhák vásárlása előtt mindenképpen szemügyre kell venni a bővítendő ruhatárat. Még a vásárlás előtt érdemes megválni a kinőtt ruháktól, így pontosabban fel lehet mérni, hogy mire van szükség. Ha még éppen jó a gyermekre a tavalyi ünneplő felesleges beruházni egy újabb szettbe. A torna holmit viszont célszerű most szemrevételezni, ha már kinőtte a cipőt, tornaruhát, az ne az első testnevelés órán derüljön ki.
4. Az iskolatáskák évről-évre komoly kiadást jelentenek, főleg a kisebbeknél. Ha elszakadt a pánt, talán még van idő megvarratni, pótolni a leesett kapcsokat.
5. Általában sokat segít a kiadások visszafogásában, ha vásárlás előtt egy listát írunk a beszerzendő dolgokról. A vásárlásnál következetesnek kell lenni, magunkhoz és a „csak egy kis apróság” miatt bennünket kérlelő gyerekekhez is.

Ha ezeket a szabályokat betartjuk, akkor nem csak a pénztárcánkban marad több pénz, hanem a környezetünket is óvjuk, mert kevesebb szemetet termeltünk a hosszabb ideig használt holmikkal.

 *28/2015. (V. 28.) EMMI rendelet