Magyarországon ma nagyjából 3 millió ember érintett az iskolával kapcsolatban, a lakosság egyharmada. Ehhez képest nagyítóval kell keresni az olyan cikkeket, amik egy-egy oktatási intézmény vagy oktató jó gyakorlatáról szólnak. Ellenben a rossz példák, a fásult, bántalmazó pedagógusokról és megbetegítő iskolákról szóló cikkek mindennaposak. Nem úgy tűnik,  mintha sokak számára fontos lenne az oktatás és annak színvonala a mai Magyarországon.

A szülők persze egyénenként, a maguk megküzdési stratégiájának megfelelően a legjobbat akarják a gyereküknek és nagyon sokan tesznek is ezért. Ha olyan anyagi helyzetben vannak és megengedhetik maguknak, akkor elhagyják az állami iskolákat és fizetős magánintézményekbe járatják a gyereket vagy alapítanak egyet (kettőt, sokat). Bár köztudomású, hogy Magyarország jobban teljesít, a magániskola, mint lehetőség még nem érhető el minden szülő számára. Meg aztán furcsán is venné ki magát, hogy a többek között az oktatásra is befizetett adóforintok mellett minden szülő még a magániskoláknak is fizetne megvalósítva ezzel az egyet vihet, kettőt fizet elvet.

A többség számára még az a szomorú valóság, hogy be kell menni az állami iskolába, ahol a gyereket a rothadó falú illemhely, a gyakran ehetetlen menzakaja és – ne szépítsük – az eltelt évekbe belefáradt tanárok várják. Ahol már az is kedvesen lehülyézi a gyerekeket, aki talán tényleg szereti őket. És ne feledjük várja a gyerekeket a fantasztikus tananyag is, megtudhatják, hogy a pofon az okés, meg van cigája juh is, de gyerekjogokról, érdekérvényesítésről, pénzügyi alapismeretekről, csapatmunkáról még véletlenül sem tanulnak. Minek ilyen úri huncutságokkal foglalkozni, ha nevelhetünk két lábon járó lexikonokat is, nem? Hát nem.

Bármilyen hihetetlen van jogszabályi háttért, ami alapján működik az oktatás. Ezzel szemben az iskolában a tanuló és a szülő orra alá csak az iskolai – néha abszurd szabályait tartalmazó – házirendet dugják és nem hívják fel a figyelmét a törvényi háttérre. Kommenteljen egy paragrafusjelet (§) az az olvasó, aki olvasott már bármilyen oktatással kapcsolatos jogszabályt, EMMI rendeletet és nem jogász. Pedig a világhálón – iskolai nyelven Az Interneten – megtalálható mind. Vagyis a jogszabályok lehetővé teszik, hogy amennyiben a szülő az iskolában olyat tapasztal, ami nem felel meg ezeknek a törvényeknek fordulhat a tanár, az iskola vezetése majd a fenntartó felé a problémával. Írásban. Persze, ne legyen illúziója, mivel neki véges számú gyereke van, az előbb az előbb említett intézmények meg jogilag sokkal felkészültebbek: rutinosan fogják a szülő panaszát elutasítani. Mert számukra tagadásba nyilván érdemesebb több energiát fektetni, mint a helyzet megoldásába. Most még.*

Aztán, ha egyszer eljönne az az ideális állapot, hogy már túl sok lenne a panaszos levél, és nem győznének válaszolni rá, talán elkezdenének azon gondolkodni, hogy nem lenne jobb megválni mondjuk XY.től, mert már a 126. levél érkezik, hogy megalázó módon bánik a diákjaival. Egy diákot, de főleg a szüleit még lehet kekecnek, nem együttműködőnek bélyegezni, nevezni, megfenyegetni gyermekvédelmi eljárással, de 126-ot talán már nem.

Előbb-utóbb a szülőknek jó lenne észbe kapni, hogy ha ők nem lépnek, más helyettük nem fog**. Attól, hogy a közösségi médiában zárt csoportokban, vagy bármilyen néhány száz főt számláló online felületen, de mindenképpen a nyilvánosság kizárásával elpanaszolják a sérelmüket és csapatosan nyalogatják a sebeiket, bizony nem fog történni semmi. Jó, legalább tudják, hogy más is szív nincsenek egyedül és néha egy-egy ügyet felkap a média. De jó lenne végre észre venni: véges az ilyen ügyekkel foglalkozó újságok és újságírók száma és tizenöt perc hírnév sajnos nem feltétlenül elég arra, hogy az éppen hibázó illetékes elvtársnak tanárnak az állása vagy vezetőként akár a beosztása bánja a dolgot.

Aztán minden ugyanúgy megy tovább....

*Bármilyen hihetetlen, ebből az attitűdváltásból az állami oldal, az iskola is rengeteget tudna profitálni. Sokkal többet és jobban tudna foglalkozni az oktatás minőségével és az ilyen fantasztikus programok nem csak egy mérhetetlenül szűk réteg számára lennének értelmezhetők.

**Mint a szögön fekvő kutya, ami időről időre nyüszög. Egy darabig hallgatják, majd megkérdezik a gazdáját: miért nyüszög ez a kutya? - Mert szögbe feküdt és fáj neki. - Miért nem száll le róla? - Annyira biztos nem fáj.

Vajon milyen jogi eszközökkel áll rendelkezésre a gyermekvédelmi rendszer, amennyiben egy gyermek veszélyeztetve van? Áttekintve a jogszabályokat, látható, számos törvény alkalmazása és több hivatal, intézmény közreműködése szükséges, amíg egy gyermeket védelembe vétele bekövetkezik. A 1997. évi XXXI. törvény III. fejezet alapján a védelembe vétel egy, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés, a gyermekek védelme rendszerének egyik eleme.

A folyamat első lépéseként a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat tudomást szerez a gyermek veszélyeztetettségéről. A 1997. évi XXXI. törvény 17§ rendelkezik, arról, hogy kik kötelesek a veszélyeztetettséget jelezni, erről már volt bejegyzés a blogon. A családgondozók felveszik a kapcsolatot a családdal és megállapítják, hogy a gyermek a családban tartható-e és így lehetséges-e a veszélyeztetés megszüntetése. Amennyiben a szülők önként együttműködnek a családgondozóval, az készít egy úgynevezett gondozási- nevelési tervet. Ebben a tervben rögzítik, hogy a szülők és a gyermek milyen feladatokat vállalnak a veszélyeztetettség elhárítására. E terv alapján, az önkéntesen igénybe vehető alapellátásban gondozza a családot a családgondozó. A gyermekjóléti szolgálat mellőzheti alapellátásban a segítségnyújtást a család számára, amennyiben nem látja bizonyítottnak a gyermek veszélyezettségét.

Amennyiben bizonyított a veszélyeztetés, de az alapellátás keretében nem történik változás, vagy a családgondozó azt tapasztalja, hogy a család nem együttműködő a veszélyeztetettség megszüntetésében, úgy 1997/149-es kormányrendelet 84§ alapján védelembe vételi javaslattattal fordul a területileg illetékes gyámhatóság felé. Javaslatába nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról, a gyermek és a szülő együttműködési készségéről, ezen kívül megküldi a gyermekjóléti alapellátás során felvett adatlapot, környezettanulmányt és gondozási tervet. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat még véleményt nyilvánít a gyermek veszélyeztetettségének okáról, javaslatot tesz a kirendelhető családgondozó személyére és az 1997. évi XXXI. törvény 68§ 3. bekezdése alapján szükséges további intézkedésekre. Megtörténik az is, hogy a védelembe vételre nem a gyermekjóléti szolgálat javaslatára indul, ekkor a gyámhatóság megkeresi azt javaslattétel miatt.

Amennyiben a veszélyeztetettség valóban fennáll, a gyámhivatal következő lépésében megkeresi a szülőt és nyilatkoztatja, hogy alapellátásban vállalják a gyermekjóléti szolgálattal való együttműködést. Ha ezen együttműködés alapján valószínűsíthető a gondozás eredményessége, a gyámhivatal a védelembe vételi javaslat elutasításával egyidejűleg felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra.

A gyámhivatal a védelembe vétel iránti eljárás során tárgyalást tart. Ezt a tárgyalást úgy kell megtartani, hogy a gyermeket és a szülőt hozzásegítsék a védelembe vétel okának, céljának és jogkövetkezményeinek megismeréséhez. A tárgyaláson meg kell hallgatni a Gyvt. 128. paragrafusában meghatározott személyeken túl azt a családgondozót, aki a gyermek gondozását a védelembe vételt megelőzően segítette. A hatósági eljárás során a gyermeket és a szülőt nyilatkoztatni kell arról, hogy vállalják-e a gyermekjóléti szolgálattal az alapellátás keretében való együttműködést. Ezen nyilatkozattétel előtt a gyermeket és a szülőt figyelmeztetni kell az együttműködés hiányában alkalmazható jogkövetkezményekre. Amennyiben a védelembe vétel során a szülő és/vagy a gyermek nem együttműködő megtörténhet a gyermek kiemelése a családból.

A védelembe vételről szóló határozat rendelkező részének a 149/1997. kormányrendelet 14§ alapján tartalmaznia kell a gyermeknek és a kötelezett személy adatait, tájékoztatást a döntés jogkövetkezményeiről és figyelmeztetést a teljesítés elmulasztásának következményeire. A határozat tartalmazza még a családgondozó kirendelését, egy felhívást a kirendelt családgondozó felé, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a gyermekkel és a szülővel együttműködve készítsen egyéni gondozási-nevelési tervet. Ebben a gondozási tervben a családgondozó határozza meg a szülő és a gyermek azon feladatait, amelyek a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetéséhez szükségesek, majd ezt a tervet a családgondozó ismerteti a gyermekkel és a szülővel. A családgondozó ezt a tervet elfogadtatja, majd aláíratja az érintettekkel majd tájékoztatás céljából haladéktalanul meg kell küldenie a gyámhivatalnak. Ha a gyámhivatal elrendelte a gyermek megelőző pártfogását, a feladatokat erre tekintettel kell meghatározni. A határozat tartalmazza még a gyermek és a szülő kötelezését a családgondozóval való együttműködésre, és ezen kívül természetesen a gyermek és a szülő figyelmeztetését az együttműködés megtagadásának jogkövetkezményeire. Vagyis ez azt jelenti, hogy az alapellátásban, önkéntesen nem együttműködő, a nevelési-gondozási tervet figyelmen kívül hagyó családot kötelezik arra, hogy a kirendelt családgondozóval együttműködjön, az általa előírtakat megtegye.

A védelembe vétel felülvizsgálata iránti eljárás több esetben indulhat, például hivatalból, az elrendelő határozatban foglalt időpontban, akkor, ha a gyámhivatalnak hivatalos tudomása van a felülvizsgálat szükségességéről vagy a kirendelt családgondozó kezdeményezésére, de indulhat a korlátozottan cselekvőképes gyermek, a szülő, illetve más törvényes képviselő kérelmére is. A felülvizsgálat eredményéről szóló határozatban rendelkezni kell a védelembe vétel fenntartásáról vagy megszüntetéséről, a következő felülvizsgálat határidejéről, az új egyéni gondozási-nevelési terv elkészítésére vonatkozó felhívásról a határidő megjelölésével, szükség esetén a pártfogó felügyelő és a kirendelt családgondozó felhívásáról, hogy a fiatalkorú ügyeiben egymást tájékoztatva, együttműködve járjanak el.

A védelembe vétel megszüntetése bekövetkezik, amennyiben a gyermek családban történő nevelkedése védelembe vétel nélkül is biztosítható, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését vagy nevelésbe vételét rendelték el, a fiatalkorú szabadságvesztését vagy javítóintézeti nevelését tölti. Figyelemreméltó, hogy amennyiben a gyámhivatal illetékessége például költözés miatt megszűnik, úgy a gyámhivatal a családgondozót felmenti és megkeresi a területileg illetékes gyámhivatalt, mely másik családgondozót rendel ki (149/1997 kormányrendelt 91§). A védelembe vétel megszűnése pedig néhány kivételtől eltekintve akkor is bekövetkezik, ha a gyermek nagykorúvá válik. (Gyvt 69§)

A rendszer sebezhetőségét, talán ez a száraz jogszabályok taglalásából is kiderül, a családgondozó adja. Adott esetben egyetlen emberen múlik egy egész családnak a sorsa, élete. Valószínűleg a legtöbb szülő a józan eszétől vezérelve inkább megpróbál együttműködni a családgondozóval már az önkéntes alapellátásban, mintsem egy hatósági eljárást megvárjon. Amennyiben a hatósági eljárás eredményeképpen mégsem együttműködő a szülő és/vagy a gyermek akkor a családgondozó lesz az, aki jelzi az együttműködés hiányát a gyámhivatalnak és megtörténik a családból kiemelés.

A 149/1997-es kormányrendelet azonban szabályozza a családgondozó tevékenységét is. A családgondozót a kirendeléséről, felmentéséről, valamint a védelembe vétel megszüntetéséről a gyermekjóléti szolgálat útján kell értesíteni. A családhoz családgondozóként elsősorban a gyermekjóléti szolgálat azon családgondozóját kell kirendelni, aki a védelembe vételt megelőzően a gyermeket gondozta, a veszélyeztetettségét feltárta. A kirendelt családgondozó gyámhivatallal közvetlenül tartja a kapcsolatot és szükség szerint, de legalább évente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt a családgondozás eredményéről. Ő az, aki indokolt esetben javaslatot tesz a megelőző pártfogás elrendelésére, mellőzésére, fenntartására vagy megszüntetésére. Vagyis, azt a családgondozót, aki feltárta a veszélyeztetettséget és aki, ezt az önkéntes alapellátásban megszüntetni nem tudta, mondhatni eredménytelen volt az együttműködés közte és a család között, rendeli ki a gyámhivatal, hátha a most már meg lévő hatalmánál fogva együttműködésre fogja/tudja bírni a családot. Ha nem, akkor következik a családból kiemelés.

A jogszabály szabályozza, hogy a családgondozó tisztsége megszűnik a védelembe vétel megszűnésével vagy megszüntetésével, és figyelemreméltó módon azt is, amennyiben a gyámhivatal a családgondozót felmenti vagy elmozdítja. A gyámhivatal ugyanis a családgondozót felmenti, ha az alkalmatlan feladatára, vagy a családgondozó fontos okból felmentését maga kéri, utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt feladatát megfelelően ellátni nem tudja, a gyámhivatal illetékessége megszűnik. Amennyiben a családgondozó jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, a gyámhivatal tisztségéből elmozdítja. A jogszabály arról nem rendelkezik, hogy mi történik addig a veszélyeztetett gyermekkel. Az így eltelt időben előfordulhat, hogy a kötelességszegés miatt felmentett családgondozó mellett a nevelés-gondozási terv végrehajtása nem történik meg, ahogy az is előfordulhat, hogy a szülő és a gyermek megteszi, amire kötelezték, a családgondozó mégis visszaél jogaival és a gyámhivatalnak írott jelentéseiben kedvezőtlenebbül festi le a kötelezetteket, mint azok valójában. Mivel ő a szakember, nem fognak kételkedni a jelentések valóságtartalmában.

Magyarországon pontos statisztikai adatok állnak rendelkezésre, hogy  az eddig leírt eljárásban hány gyermek és szülő is érintett, és több, mint gondolnánk.  2013-as évben 139213 veszélyeztetett kiskorút tartottak nyilván, ebből környezeti okból 85472, magatartási okból 28053, anyagi okból 17658, egészségügyi okból 8030 gyermek volt veszélyeztetve. A 2013-as évben a védelembe vett gyerekek száma 21399 volt, akik 11584 családban éltek. Környezeti okból 8800, szülőnek felróható magatartási okból 7394, gyermeknek felróható magatartási okból 5205 gyermek került védelembe vételre. A gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szolgáltatását 2013-ban igénybe vette 140843 gyermek, akik közül 91454-en alapellátásban, 26721-en pedig a védelembe vétel miatt voltak gondozottak. A 18 év alatti gyermekek, fiatal felnőttek száma abban az évben nagyjából 2000000 volt. Beszédesek a számok. 

Annyit lehet hallani a gyermekvédelmi rendszerről, hogy talán már az igazi laikusok is sejtik, hogy van egy rendszer, mely Magyarországon a gyermekek védelmére áll(na). Tovább folytatódik a sorozat, melynek a negyedik részében az 1997. évi XXXI. törvény MÁSODIK RÉSZ  IV. fejezetében  szabályozott, az állam által nyújtott pénzbeli ellátásokról, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményről a gyermektartásdíj megelőlegezéséről és az otthonteremtési támogatások folyósításokról lehet tájékozódni. A sorozat korábbi részei itt, itt és itt.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot a 18. paragrafusban foglaltak szerint az e törvényben meghatározott feltételek szerint a gyámhatóság állapítja meg. A pénzbeli vagy természetbeni ellátások megállapítását kezdeményezheti nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, vagy más a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó szervezet. Ugyancsak a gyámhivatal előlegezi meg a gyermek gondozó szülőjének vagy más törvényes képviselőjének a gyermektartás-díjat és az erre jogosult fiatal felnőttnek otthonteremési támogatást állapít meg és ezen ellátások folyósításról rendelkezik. Pénzbeli támogatást a saját rendelete alapján az önkormányzat képviselő testülete is megállapíthat. Az ellátási kérelmeket a lakhely szerint területileg illetékes hivatal bírálja el.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával a gyermek jogosulttá válik szociális helyzete alapján a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, ezen törvény 20§-ban meghatározott természetbeni támogatások és más jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezmények igénybevételére. A 19 paragrafus alapján a gyámhatóság akkor állapítja meg a megállapítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, amennyiben az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140%-át. A feltételek között még felsorolja a következőket: amennyiben a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, de lehetőség van nagykorú gyermek után is részesülni ebben az ellátásban. Az egy főre jutó jövedelem számításakor figyelembe kell venni a közös háztartásban élő közeli hozzátartozókat, az egy lakásban együtt lakó, oda bejelentett szülőt, szülő házastársát vagy élettársát, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket, ezen kívül a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. A gyámhatóság elutasítja a kérelmet, amennyiben az egy főre eső jövedelem számításakor figyelembe vett személyek együttesen vagy külön-külön a meghatározott értékű vagyonnal rendelkeznek. A 20. paragrafus rendelkezik arról, hogy a kedvezményt a feltételek fennállása esetén a gyámhatóság egy év időtartamra, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig állapítja meg. A jogosultságot a gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálja, ha a megállapított jogosultság időtartama alatt a jogosultsági feltételekben változás következett be. A jogosultság adott időtartamon belül megszűnik, illetve akkor, ha a feltételek nem teljesülnek, vagy ha a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerül.

A 20/A és a 20/B paragrafusok rendelkeznek a támogatás ütemezéséről és mértékéről. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 százaléka.

A törvény 22-24. paragrafusai rendelkeznek a gyermektartásdíj megelőlegezéséről. E támogatási formának akkor van helye, amennyiben a hazai vagy külföldi bíróság a tartásdíjat jogerős határozatában már megállapította és utóbbi esetben van olyan nemzetközi szerződés, melyet a Magyarországon élő gyermek javára kell végrehajtani, a gyermektartásdíj összegének behajtása átmenetileg lehetetlen, továbbá, gyermeket gondozó szülő vagy más törvényes képviselő nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve, hogy a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét. Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál ugyanezen törvény 131. § 2. bekezdését kell alkalmazni.

A gyermektartásdíj behajthatatlanságát a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személy rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett eredménytelen végrehajtást követően állapítja meg a gyámhatóság, melyet az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazol. Nincs helye a gyermektartásdíj megelőlegezésének, ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján nem érvényesíthető, vagy külföldi tartózkodási helye ismeretlen, vagy a jogosulttal közös háztartásban él. Nincs helye még gyermektartásdíj megelőlegezésének részösszegű megfizetés vagy részösszegű behajthatóság esetén, ha ennek mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, vagy lejárt gyermektartásdíj esetén. A feltételek fennállása esetén a gyermektartásdíj megelőlegezése a gyermek nagykorúvá válása után is megállapítható, illetve a már megállapított gyermektartásdíj továbbfolyósítható addig az időpontig, ameddig a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányokat folytat, de legfeljebb huszadik évének betöltéséig.

A 23. paragrafus alapján az összeg szerint a gyámhatóság a bíróság által a tartásdíj megfizetésére kötelező határozatában megállapított összeget, százalékos marasztalás esetében az alapösszeget előlegezi meg azzal, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át. A gyámhatóság ennél az összegnél alacsonyabb összeget akkor állapíthat meg, ha a gyermek tartását a gondozó szülő részben biztosítani tudja, de a megelőlegezett összeg ebben az esetben sem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 10%-ánál. A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését elrendelő határozatát a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja a megelőlegezést a központi költségvetés terhére biztosítja.

A 24. paragrafus alapján, ha a gyermektartásdíj megelőlegezését jogerősen megállapítják, az a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart. A feltételek fennállása esetén - függetlenül az adók módjára történő behajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A gyermektartásdíj folyósítását a gyámhatóság hivatalból vagy a külön jogszabályban meghatározott szervek és személyek értesítése alapján a gyermektartásdíj folyósítását legfeljebb hat hónapra felfüggeszti, ha a kérelmezőnek a 22. paragrafus 1. bekezdésében meghatározott körülményeiben változás állt be, a kötelezett rendszeres jövedelmére, illetve az egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménnyel jár, feltéve, hogy annak mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, a kötelezett a kérelmező részére legalább két egymást követő alkalommal közvetlenül fizet tartásdíjat, feltéve, hogy annak összege alkalmanként a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének ötven százalékát meghaladja, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését rendelték el. A gyámhatóság a felfüggesztést követő vizsgálat eredményeképpen, ha a felfüggesztés időtartama alatt a jogosult nem részesült a 22. paragrafus 6. bekezdés a.) pontjában meghatározott mértékű gyermektartásdíjban - a felfüggesztés lejárta után - elrendeli a gyermektartásdíj további folyósítását és a felfüggesztés időtartamára esedékes megelőlegezett gyermektartásdíj utólagos, egy összegben történő kifizetését vagy a megelőlegezést megszünteti.

A gyámhatóság a gyermektartásdíj megelőlegezését több okból is megszüntetheti, ezek a következők: a gyermek - a gyámhatóság, illetve a bíróság végrehajtható határozata alapján - a külön élő másik szülő vagy más személy gondozásába kerül, a gyermek nagykorúvá válik és nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat nem folytat, a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe veszi, a kötelezett meghal. Fontos tudni, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kamattal az államnak megtéríti. A megelőlegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint, de az ilyen módon meg nem térített összeget az e törvény 133§ 5. bekezdésében foglaltak alapján méltányosságból csökkentheti, illetve részletfizetést engedélyezhet.

A 25-28. paragrafusokban szabályozott otthonteremtési támogatás célja a nevelésbe vételből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse, melynek összegét a gyámhatóság a központi költségvetés terhére biztosít. Az otthonteremtési támogatásra jogosult az a fiatal felnőtt, akinek legalább hároméves időtartamú volt a folyamatos nevelésbe vétele, mely a nagykorúvá válásával szűnt meg és készpénzének, biztosításra vagy más célból lekötött betétjének, vagy ingatlan vagyonának értéke a nagykorúvá válásakor nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Ezekről a feltételekről a támogatás igénylésekor nyilatkozni kell, ahogy arról is, hogy a fiatal együttműködik a gyámhivatal által elrendelt utógondozó intézménnyel. A támogatás céljának megvalósulásához az utógondozást biztosító intézmény nyújt segítséget, ahogy a támogatással való elszámoláshoz is. A támogatásra a fiatal felnőtt akkor is jogosult, ha a három évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételére az e törvény 78. § 1. bekezdés a) pont ab), ac), ad) és b) pont ba) alpontjában meghatározott okból került sor. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el. A törvény szabályozza, hogy a támogatás Magyarország területén használható fel és azt is, hogy pontosan milyen ingatlan megszerzésére.

A 26. paragrafus alapján az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján különböző összegben állapítja meg. A vagyonnal nem rendelkező jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkező jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a négy évnél rövidebb időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, a négy évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, az öt évet meghaladó időtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. Amennyiben a fiatal felnőtt az otthonteremtési támogatást lakás bérleti díjának kifizetésére, államilag támogatott lakás-előtakarékossági programban való részvételre vagy ingatlan felújítására, bővítésre használja fel, a gyámhatóság az otthonteremtési támogatás összegének részletekben történő kifizetéséről dönthet. Az ingatlan felújítása, bővítése céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt. Az állam javára a gyámhatóság öt év időtartamra elidegenítési tilalmat jegyeztet be az otthonteremtési támogatással megszerzett ingatlanra és az otthonteremtési támogatásból felújított, a támogatásban részesülő fiatal felnőtt tulajdonában vagy részben a tulajdonában lévő ingatlanra is. Ezt a tilalmat a jogosult fiatal felnőtt kérelmére, körülményeinek lényeges változása esetén a gyámhatóság feloldhatja.

A 27. paragrafus alapján a gyámhatóság a gyermeket nagykorúságának elérése előtt 6 hónappal írásban tájékoztatja az otthonteremtési támogatás lehetőségéről, és az otthonteremtési támogatás iránti igényt a kérelmező a nagykorúvá válást követően, de legkésőbb a 30. évének betöltéséig nyújthatja be. E határidő elmulasztása jogvesztő.

Számos családban konfliktusforrás lehet a gyermek kütyühasználata. Jó hír, hogy tudatos szülői hozzáállással a konfrontálódások száma jelentősen csökkenthető. Nem olyan régi a cikk a Porontyon egy „kísérletről”, mely során a cikkíró gyermekei egy ideig nem kapják meg a tabletet, az okostelefont , nem nézik a tévét és így le is szoknak azok használatáról.

Az már szinte közhelynek számít, hogy a mai nagyon fiatal nemzedék másként kommunikál, mint mi, a szüleik. Más forrásokból is szerzik az információt és a digitális eszközökhöz teljesen más a viszonyuk. Mivel nagyon jól láthatóak a különbségek, az NMHH egy médiaértés-oktató központot hozott létre, Bűvösvölgy néven melynek feladata, hogy megtanítsa a gyermeknek, hogyan váljon tudatos médiafogyasztóvá azáltal, hogy tudatosabban és biztonságosabban használja a médiát. Rossz hír, hogy az állami szerepvállalás mellett a feladat oroszlánrésze mégis a szülőknek jut. Megtanítani a gyermeket az eszközök okos használatára, úgy, hogy ez a lehető legkevesebb családi perpatvarral járjon.

Az eszközök közül, használata szempontjából a televízió talán könnyebben kezelhető, hiszen a csatornák között tallózva a gyermek csak passzív fogyasztója a tartalomnak, még akkor is, ha az nem neki való. A gyermekeknek szánt csatornákon a nagyon színes reklámok, pedig inkább a szülők pénztárcájára jelentenek veszélyt. Az ideális az, ha a TV csak egy lejátszó, ahol az előre bekészített, megbeszélt mesét megnézheti, hogy az ovis, az iskolás, hogy társaival legyen miről beszélgetni. Vagyis, ha a digitális eszköznek az a célja, hogy a szülő kapjon egy kis szabadságot, akkor ez a jó megoldás lehet. Az NMHH honlapjáról a szülő tájékozódhat a korhatár besorolásokról, ha esetleg ő maga nem látta még a mesét. Érdemes figyelembe venni.

Az internetes hozzáféréssel rendelkező eszközöket, számítógépet, laptopot, csak a nagyobb gyermek használhatja biztonságosan kevés felügyelettel, még akkor is, ha már tud olvasni, sőt. Igazán úgy biztonságos az internet-használat, ha van a készüléken tartalomszűrő szoftver. Ezeket be lehet, vagy inkább be kellene úgy állítani, hogy a gyermeknek nem való tartalmakat ne jelenítse meg. A szülők nem vonják kétségbe a tartalomszűrés fontosságát, ennek ellenére kevesen töltik le az internetszolgáltatók honlapján kötelezően hozzáférhetővé tett gyermekvédelmi szűrőszoftvert*. Az NMHH honlapján ehhez is van útmutató .

Az a hatalmas információ mennyiség, ami a gyermekre zúdulhat, ha egy digitális eszközt kap a kezébe, a felnőtt számára is beláthatatlan, még szűrőszoftverrel együtt is. A nagy adatmennyiség mellett annak minősége miatt is érdemes figyelemmel kísérni a böngészést és megbeszélni, hogy ki és mit látott, olvasott a neten.

Az okostelefonok és tabletek kis méretük és igazi kütyüjellegük miatt a legkönnyebben hozzáférhetők gyermek számára. Úgy néz ki, hogy a szüleik is eléggé függenek már a telefonjaiktól. Ez egy három évvel ezelőtti cikk, a helyzet az eltelt időben nem javult. A legtöbb baba már korán a szülei telefonja után nyúl és ez később sem lesz másként, addig, amíg nem lesz saját készüléke.

A telefonon elérhető számos funkció, a rajta lévő érzékeny adatok, a hihetetlen mennyiségű alkalmazás és játék újabb próba elé állítja a szülőket. Olyan alkalmazást letölteni és a szükséges beállításokat elvégezni, mely segítségével a fontos adatok védelmet kapnak negyedóra alatt elvégezhető feladat. A szülőnek. Az alkalmazást letörölni pedig néhány perc. A gyermeknek. Ne legyenek illúzióink, meg fogja próbálni.

Ahhoz, hogy a gyermek ne jusson el arra a szintre, hogy plüssmackó helyett már a telefonjával alszik, kiváló szülői meglátás, ha időben és ésszel korlátot szabunk gyermekünk kütyühasználatának és közben mi magunk is hasonlóan teszünk. Emellett barátkozzunk meg a gondolattal, a kütyüvel is ugyanolyan felügyeletet kíván a gyermek, mint nélküle.

*2003. évi C törvény 149/A § alapján