A gyermekjogok védelme a törvényeken túl a gyerekeknél kezdődik. Ők azok, akikkel már idejében tudatni kell, hogy vannak jogaik, a kötelezettségeik mellett. A hatályos törvények alapján a gyerekek már elég korán kötelezően intézményesítve lesznek, 2015. szeptemberétől 3 éves kortól kötelező az óvoda. A blogon túlmutat, hogy azt taglaljuk, ez jó vagy sem, tény, hogy az elsődleges szocializáció, mely nagyjából 6-7 éves korig tart meghatározó a gyermek életében, döntően befolyásolja, milyen felnőtt válik belőle.

Ahogy nemzetközi szinten, úgy a hazai törvények is külön foglalkoznak a gyerekek jogainak védelmével. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a törvények nem elég ismertek még az iskolában sem, ahová új ismereteket, az életre felkészítő tudást megszerezni járnak a gyerekek.

A közelmúltban történt egy eset, mely végül úgy végződött, hogy az ovónő közös megegyezéssel a nem megfelelő nevelési elvek alkalmazása miatt távozott az intézményből. Ilyen történetnél az egyáltalán nem vigasztaló, hogy nem csupán Magyarországon, hanem Lengyelországban is történik ilyen és szomorú tény, egy sajátos nevelési elveket alkalmazó óvónőről tavaly is lehetett itthon olvasni.

A hírekhez fűzött kommenetek olvasva, nagyon úgy tűnik, hogy a helyzet nem változott a rendszerváltással, a ’89 előtti poroszos nevelés nem lett a múlté, sőt. A törvények azonban változtak, sok olyan cselekmény, tett, mely régebben, ha nem is elfogadott, de eltűrt volt, ma már egyszerűen bűncselekmény. 

Ha a gyerekek már 3 évesen bekerülnek közösségbe, jó, ha minél hamarabb megtudják, azt, hogy milyen bánásmódhoz van joguk és ma már van honnan tájékozódni. Íme néhány honlap, ahonnan a nagyobb gyerekek tudnak tájékozódni. Az Ombudsmani Hivatal készített egy komplex, rengeteg információt tartalmazó kiváló portált, melyet böngészve a gyerekek, de akár a szüleik is minden fontos információt megkaphatnak a gyermeki jogokról.  

A Gyermekbarát Igazságszolgáltatás keretén belül a nagyobb gyerekek elolvashatják Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény tartalmának rövid, közérthető ismertetését. A kicsit kisebbek egy színes rajzokkal illusztrált kis füzetben olvashatják el ugyanezt ezen az oldalon.

Az UNICEF oldalain rengeteg kutatás található, akár évekre lebontva is, de információkat kaphatunk folyamatban lévő projektekről. Az UNICEF működésének iránymutatója a Gyermekjogi egyezmény, a szervezet az „ENSZ Közgyűlésétől kapta megbízását azért, hogy támogassa a gyermekek jogainak védelmét, segítse alapvető szükségleteik elérését és, hogy kiterjessze lehetőségeiket a bennük rejlő képességek felszínre hozása érdekében”* A gyermekek tájékoztatását az UNICEF kiemelt kérdésként kezeli, létrehoztak sok kampányt és fejlesztettel számos alkalmazás, melyek segítségével könnyen és juthatnak érthető információhoz az érintettek. Kutatómunkát is végeznek Magyarországon, melyekből akár a legtöbb szülő számára megdöbbentő adat derül ki. A legutóbbi felmérésük szerint a megkérdezett gyerekek fel szerint egy pofon még nem erőszak, vagyis a gyerekek legtöbbje nincs tisztában a jogaival. Eben a közegben az UNICEF Ébresztő-óra programja nyugodtan nevezhető hiánypótlónak, a programba jelentkező iskolákban már elérhető.

A napvilágot látott, de akár csak a baráti, ismerősi körben hallható történeteket hallva sokszor felvetődik a kérdés, hogy a gyereknek lehet-e hinni? Biztos, hogy igazat mond egy 3-4 éves, vagy akár egy 7-9 éves? Tény, hogy a gyerekek, ebben a korban még nincsenek tisztában a hazugságok következményeivel, de jellemzően nem találnak ki teljesen valótlan vádakat, így a szülőnek az a feladata, hogy odafigyeljen rá és higyjen a gyermekének. Tény, hogy a megtörténtek tagadása egyszerűbbnek tűnhet, azonban egy kisgyereknek, de még egy nagyobbnak is erőt kell ahhoz gyűjteni, hogy az őt ért traumáról beszámoljon. Ha történet úgy folytatódik, hogy a gyermeket szembesítik a nagy tekintéllyel rendelkező óvodapedagógussal, tanárral szinte biztos, hogy a gyermek meghátrál, de nem azért mert hazudott.

Azt hiszem, ezek után elmondható, hogy nem csak a gyerekek, a felnőttek ez irányú tájékoztatása és képzése is nagyon fontos. Gyakran csak a szülő egyéni érzékenységén múlik, hogy mikor elégeli meg a gyerekkel foglalkozó pedagógus sajátos nevelési elveit és viszi el az intézményből a gyermekét. Mert ez az általános, hogy hiába derül, ki az, hogy a óvodapedagógus, pedagógus vagy bármelyik gyerekkel foglalkozó  szakember nem megfelelően bánik a gyerekkel, az a történet általában az a vége, hogy a gyerek megy, a gyerekkel foglalkozó meg marad.

Sokkal célravezetőbbnek tűnne az a megoldás, amikor az intézmény vezetése beszámoltatja a pedagógust az általa alkalmazott nevelési elvekről és kivizsgálják, hogy mi is történt. Persze ehhez az is kell, hogy a pedagógus ne a tagadást válassza és segítse a kivizsgálást őszinte válaszaival, majd később ne a gyereken álljon bosszút így vagy úgy. Persze ehhez az intézmény vezetése is kell, aki nem a szülő vélelmének nyilvánítja a felmerült esetet, problémát, hanem valódi kivizsgálást végez.

Az óvoda, az iskola a pedagógusok szakszerű megválogatásán túl segíthet az ilyen esetek elkerülésében, ha jobban tájékozottak a gyerekekkel foglakozók, a szülők és maguk a gyerekeket is a jogaikról.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról egy hosszú és átfogó, a 1997. május 8-i kihirdetése óta több alkalommal módosított Gyermekvédelmi törvény rendelkezik. Ennek a törvénynek az Alapvető jogokat és kötelezettséget taglaló II. Fejezetében a törvény 6§ 5. bekezdése így rendelkezik a testi fenyítéssel kapcsolatban: „A gyermeknek joga van emberi méltósága tiszteletben tartásához, a bántalmazással - fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal -, az elhanyagolással és az információs ártalommal szembeni védelemhez. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak.” A bekezdés második mondatát a 2004. évi CXXXVI. törvény, mely Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról rendelkezik állapította meg az 53. §-ban. Hatályos: 2005. január 1-től. Vagyis Magyarországon tilos a gyermeket megütni, immár 10 éve.

Az iskolában dolgozó tanár egy közfeladatot ellátó személy, erről a Btk. 459 § 1. bekezdésének 12. pontja rendelkezik. Nem vitatható, kiemelt szerepe van egy tanárnak, ezért is számít közfeladatot ellátó személynek. A 2012. évi C törvény a Büntető Törvénykönyvről több pontban foglalkozik a közfeladatot ellátó személyekkel. A XXVIII. fejezetben taglalja A hivatali bűncselekményeket és a 302 § -ban a Bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekményről és a büntetésről rendelkezik az első bekezdésben a következőképpen: „Az a közfeladatot ellátó személy, aki közfeladatának ellátása során mást tettleg bántalmaz, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Amennyiben összevetjük az UNICEF kutatását ezzel a törvénnyel, nos, nyugodtan elmondható, a törvényt nem ismerik a kellő mértékben sem gyerekek, sem a felnőttek. Az üzenet nem ment át. A régen megtörtént és a mostanában lezajlott olykor hasonló történeteket olvasva pedig kiderül számunkra, hogy a Btk 302. paragrafusának ismerete sem terjedt el túlságosan.

Fórumokat olvasva nyilvánvaló, kevés szülő tudja, hogy mi az a zéró tolerancia a testi fenyítéssel kapcsolatban és mi az, amit egy közfeladatot ellátó személy megtehet. Persze nem is lehet elvárni egy laikus szülőtől, hogy az Állampolgári Jogok Biztosának Hivatala honlapját, az UNICEF portálját vagy éppen A Büntető Törvénykönyvet böngéssze.

Talán lehetne ezen a tájékozatlanságon úgy segíteni, hogy ha már úgyis van az intézménynek házirendje, azt meg lehetne toldani egy néhány oldalas tájékoztatóval a jogokról és a vonatkozó törvényekről. Nem biztos, de valószínűbb, hogy kevesebb gyerek hallaná, hogy Minek beszélek neked, úgysem vagy jó semmire!, Értsd már meg, nem vagy rá képes!  és talán a címben idézett mondattal sem lennének megriasztva a kisdiákok. Biztosan kevesebb gyerek lenne fülénél fogva felrántva a padból és csuklónál fogva kirángatva az osztályból, hogy a fegyelmező szándékú rá-rá ütögetésről már ne is szóljak. Vagy de.

Forrás: http://unicef.hu/kuldetesunk/

Forrás: pinterest

Valami biztos változik, mert többen és többször beszélnek, de inkább írnak arról, hogy Magyarországon a nemek egyenlősége még nem valósult meg. A half-ism országában nem is lehet tudni, erre van-e esély, de tudjuk, a reményhal.

Ahogy elkezdünk egy dologgal foglalkozni, valamilyen szinten van elképzelésünk, hogy milyen irányban is haladunk. Egy darabig biztosan. Azt mondják, a dolgok akkor kezdenek izgalmasak lenni, amikor olyan választ kapunk a kérdésünkre, melytől egy kicsit meghökkenünk. Ha ilyenkor nem félünk elmenni az ismeretlen felé, ha kilépünk a komfortzónánkból, nos, akkor lehet valami érdekeset, értékeset kihozni a feladatból, a langyos vízben tapicskolás helyett.

Tény, férfiaknál és nőknél még nagyon működik a kettős mérce. Ahogy a Jól-lét Alapítvány vezetője mondta a legutóbbi Terézanyu díjátadón, a férfi, onnan kezdve, amikor családot alapít, gyermeke születik, megbízhatóbb munkaerőnek számít. Míg a nő anyává válása az ő munkaerőpiaci megbecsültségét a tapasztalatok szerint csökkenti.

Tény, egy egyszerű kérdés feltevése, Te miért dolgozol? olyan válaszokat hozott ki nőkből, melyektől a nyilvánosság egy része dobott egy hátast. Aztán belegyömöszölték egy skatulyába gyorsan az egészet. Úgy kényelmesebb. Idézhetnék most női magazinokból is, de ott – tisztelet a kivételnek – már a kérdés is skatulyában van.

És jönnek a cikkek, az anya, aki 3 kamaszgyereket nevel egyedül és még van ereje előléptetés miatt kepeszteni – logikusan egyébként. És természetesnek vesszük, valami fájó romantikával, hogy azért valahol van egy messzi főnök, aki végre-végre felismeri az anya kvalitásait és a dolgok a helyükre kerülnek.

A helyükre kerülnek?

A történetben vannak emberek, helyzetek, melyek felett átsiklunk és bár tudjuk, hogy a válás purgatórium, de az utána következő élethelyzet meg pokoli lesz. Mert ha másnak lehetősége van kihúzni magát a feladatok alól, pokoli nehéz lesz élni. Mármint egészségesen és sokáig.

Mert ugye az az alapállás, hogy a nő, az úgyis megcsinálja, mert ő bírja. Ha szóvá teszi, mi más is lehet, mint mártír. Közben pedig elfelejtődik, vagy sosem volt a köztudatban, hogy vannak azért törvényeink, melyek rendelkeznek az emberi alapjogokról, a gyermekek jogairól külön is. De ez már egy másik történet.

Kép forrása: pinterest

Május első hétvégéjén egy kicsit nem csupán programokat ajánlunk, egy fontos és tartalmas interjú és egy érdekes pályázat is bekerült a választékba.

A Jogi Fórumon, az Első Magyar Jogi Portálon olvasható egy tartalmas interjú dr. Székely László ombudsmannal. Az apajogi biztos azt állítja: "Az a jó ombudsman, aki szolidáris az elesettekkel, érzékeny a nyomor és a szegénység problémáira és elsődleges feladatának a „jog alá szorult rétegek” védelmét tekinti."  Dr. Székely László, mint ombudsman 2013. szeptemberében kezdte meg hatéves mandátumát és 33 éve oktat az ELTE jogi karán. Az pályájáról és még sok informatív témáról lehet olvasni a beszélgetésben.

A Kecskeméti Törvényszék a „Nyitott Bíróság” Program keretében rajzpályázatot hirdet „HA ÉN BÍRÓ LENNÉK...” címmel. A pályaművek postai úton 2015. május 31-ig a küldhetők el Törvényszék postacímére. A részletes pályázatkiírás a birosag.hu** oldalon olvasható el.

Május 3-án vasárnap 10 órakor a 25 éves Leukémiás Gyermekekért Alapítvány javára lesz egy jótékonysági előadása a debreceni Vojtina bábszínházban. A rendhagyó előadáson nemcsak Ludas Matyi veri el háromszor Döbrögit, hanem az ideérkező apróságok is elégtételt vehetnek betegségen, bánaton, kipróbálhatják magukat apró-cseprő játékokban.

*Forrás: http://www.jogiforum.hu/interju/136

**Forrás: http://birosag.hu/media/aktualis/kecskemeti-torvenyszek-rajzpalyazatot-hirdet-ha-en-biro-lennek-cimmel

Ahogy korábban megjelent közleményben írta a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének elnöke Takács Imre, a rendszerben sok Szigetszentmiklós van elrejtve. Erre csak azt lehet mondani, hogy remélhetőleg, egy magát fejlettnek valló államban nem elfogadható, hogy gyerekek páriaként fekáliában hemperegnek.

A police.hu oldalon is megjelent  hírben az olvasható, hogy de, mégis megtörténik. Ez nem Szigetszentmiklós, ez Kisléta. A hír címe: Kiszabadították a rab kislányt a rendőrök.  A kislány a saját otthonában volt rab, a szülei voltak a rabtartói.

Még kevés az információ, sokat nem lehet mondani az esetről, de a tudósítást olvasva sok mindent nem is jut az ember eszébe a döbbenettől.

Ha pontosak a leírt információk, akkor a tény az, hogy egy magatartási problémával küzdő 8 éves gyerek magántanuló lett, majd szinte szó szerint eltűnt a rendszer szeme elől évekkel ezelőtt.  

Feltételezés, de nem tűnik túl valószínűnek, hogy kapott volna fejlesztést, hogy felzárkózzon a korosztályához. Szintén feltételezés, de nem valószínű, hogy a közelmúltban látta volna háziorvos, akinek szemet szúrt volna a gyermek elképesztően alacsony súlya. Vajon az iskolakötelezettségének hogyan tett eleget magántanulóként? Félévente levizsgázott? A tanárok sem vettek észre semmit?  Ha mégis láttak valamit, jeleztek a gyerekjólétinek? A gyerekjóléti tudott erről? Ha igen, tett valamit? Egyáltalán, ez hogyan történhet meg?

Rengeteg kérdés.

Válasz? Az nincs. Figyelem? Úgy tűnik, az sincs.

Az állampolgári jogok biztosának hivatala Magyarországon nem túl régi keletű, mindössze 20 éves múltra tekint vissza. Az 1993. évi LIX. törvény rendelkezett az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról először és feladatának határozta meg, az 1§-ban, hogy "az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen"  Az eltelt időben a törvényt többször módosították. 

Magyarország Alaptörvénye az ÁLLAM-ról szóló részének 30. cikke foglalkozik az Alapvető jogok biztosának feladataival a következőképpen: "(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti, (2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményez. (3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. (4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. (5) Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény határozza meg."

Az állampolgári jogok biztosa vagy ahogy a hírekben gyakrabban elhangzik ombudsman, országgyűlési biztos, egy saját hivatallal rendelkező köztisztviselő, akinek feladata az állampolgári panasz alapján főleg a közigazgatási, de más állami szervnél a vizsgálat lefolytatása és a panaszt tevő jogainak érvényesítése.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala honlapja a www.ajbh.hu címen található. Az átlátható oldalon a szervezeti felépítés, az Alapvető Jogok Biztosa és helyetteseik bemutatkozása és számos információ található. Amennyiben ügyet szeretnénk indítani, azt is meg lehet itt tenni, Ügyfélkapu használatával illetve anélkül is. 

A közelmúltban történt események megmutatták, hogy mennyire elengedhetetlen az ombudsmani hivatal léte. Ezért is fontos, hogy a főoldalon láthatóak az Aktuális jelentések, melyek állampolgári bejelentésre indultak. A vizsgálat eredményét - a személyes adatok megosztása nélkül - bárki elolvashatja.

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-675/2015. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5001/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-5693/2014. számú ügyben

1995-ben az Unesco a Könyv Napjává nyilvánította április 23-át és ez a nap a szerzői jogok napja is. A hétvégén zajik a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a budapesti Millenárison. Az e heti programajánlókban csak könyvek lesznek, akit érdekelnek a gyermekjogok, a családon belüli erőszak dinamikája, vagy tájékozódna, tanulna, olvassa az ajánlott könyveket (is).

Kamaszoknak is szánta könyvét Helen Benedict, mely Csak okosan! Önvédelem kamaszoknak címmel jelent meg 2004-ben. A könyv azon túl, hogy alaposan tájékoztat is a szexuális jellegű visszaélésekről, önvédelmi stratégiákat és azok alkalmazását is bemutatja. A magyar fordításban a magyar segítő intézmények is megtalálhatók.

A Lehet-e jó apa a bántalmazó című könyvet több, évek óta bántalmazottakkal foglalkozó szakember írta. A Lundy Bancroft, Jay G. Silverman és Daniel Ritchie által jegyzett könyvben a szerzők több esettanulmányt is bemutatva megállapítják, hogy nem csupán az érintett egyének, hanem az egész társadalmat érintő kérdés, hogy a bántalmazó apával való kapcsolattartás hogyan befolyásolja az anya-gyermek kapcsolatot. 

Szintén a Háttér Kiadó gondozásában jelent meg 2014-ben Takács Hajnal: Az asszony verve című könyve. Egy részlet a saját történetét megmutató és más a családon belüli erőszak áldozatait is bemutató könyvből:

„Egyszerű lenne a képlet, ha a bántalmazó kapcsolat egyből egy pofonnal indulna. Mert azt szó szerint a bőrödön érzed. De mire a tested érzi a fájdalmat, addigra a lelked már elgyötört.
   Nem úgy kezdődik, ahogy hinnéd.
   Nem azok osztják a pofonokat, akikből kinéznéd – és nem azok a bántalmazottak, akikről egyszerű és kényelmes feltételezni.
   Hétköznapi es hihető módon indul.
   Bárki lehet áldozat.”* 

*forrás: http://www.hatterkiado.hu/konyveink/az-asszony-verve

Új rovat indul  a mai napon útjára, melyben aktuális vagy éppen kevésbé aktuális ám fontos témával kapcsolatos vélemények kapnak teret. Az első téma mi lehetne más, mint a szociális munkások helyzete, megítélése, lehetőségeik ma Magyarországon. Az első írás címadója pedig ki lehetne más, mint József Attila.

Még március 20-án jelent meg a Magyar Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének közleménye Takács Imre elnök tollából, valamennyi médiavisszhangot kiváltva.

A közleményből első olvasásra látható, hogy nagy hangsúlyt kap az állítás: a megalázóan kevés fizetésért dolgozó szociális munkások túlterheltek fizikailag és pszichikailag is.  Tény, ezt más szakmák képviselői is elmondhatják, azonban silány munkavégzést ezzel magyarázni, lehetetlen. A közlemény írója bevallja, hogy kevés az egy családra fordítható idő, és ezért a családgondozó nem tudhatja biztosan, hogy tényleg mindent megtett-e az adott családért. Megállapítás, hogy saját magát a szociális munkás a folyamatos adminisztrációval tudja levédeni, ami jelentheti azt, hogy olykor a cselekvés helyett is csupán adminisztrál?

A közleményben nagy terjedelemben foglalkozik a szegénységből eredő veszélyeztettséggel, melyen a  családgondozó heroikus munkája sokat tud változtni. Nem vitatva a tényt, hogy ez egy veszélyfaktor, a szövegben az a veszélyes gondolat lapul meg, hogy, ha szegény a család, még biztos idegesebb és agresszívebb is. Civil szervezetek igyekeznek eloszlatni azt a tévhitet, hogy a családon belüli főleg az iskolázatlan, szegény rétegekben élőkre jellemző. Ugyanis tény, hogy ez különböző társadalmi rétegben nagyon hasonló arányban fordul elő. Ahogy az is tény, hogy a családon belüli erőszak nem jobban terjed, hanem a látenciája csökken, akár már a róla való kommunikációval. Nem mindegy, nagyon nem.

A közlemény elején felvetett problémát, mely szerint a sajtóhírekben szereplő "botrányos eseteknél" a adatvédelmi és etikai szabályok miatt nincs lehetőség cáfolatra, lehet sokféleképpen érteni. Mert vajon, mit is szeretnének cáfolni? Hogy a hírekben szereplő gyermekkel nem is történt semmi? Vagy azt, hogy történt ugyan, de a szociális munkás megtett mindent? Vajon ki tiltja meg a "botrányos eseteknél" érintett szervezeteknél, hogy közleményt adjon ki és leírja, hogy mi történt, mindezt a gyermek adatait védve?

A szociális munkások képzésének minősítése nehezen érthető. Tudható, a szakmai továbbképzés fontos, a világ változik, ha nincs továbbképzés, a tudás elavulttá válik. Ez valóban a vezető felelőssége, hogy vajon tisztában van-e azzal, hogy a beosztottjai, akik a családokkal foglalkoznak, vajon napra készek-e a vonatkozó jogszabályokból. 

A közleményből világosan kiderül, a szociális munkás feladata kettős, a hatósági és a segítő funkció egy személyben ötvöződik és pont ezért kulcsszereplője ennek soktényezős folyamatnak. Ezért fordulnak hozzá más intézmények, mert ő az a szereplő, aki először segít vagy legalább segíteni próbál a rendelkezésre eszközeivel. Ha a helyzet nem javult, akkor intézkedhet tovább, ha már megtett mindent. Akkor, amikor már megtett mindent.

Megannyi kérdés felvetődhet még másokban is és miután a közlemény a társadalom több szereplőjének, intézményeknek, szülőknek a  felelősségét firtatja, lehet, érdemes lenne egy valós tartalommal megtöltendő párbeszédet kezdeményezni?

Az április beköszöntével a jó idő is megérkezett, így több szabadtéri és ingyenes programon lehet részt venni.

Minden ház érdekes! a jelmondata a Budapest100 programnak, melynek során ezen a hétvégén 100 éves házak nyílnak be és engedik be a kíváncsi látogatókat. A részletes, kerületenként tagolt program a rendezvény honlapján olvasható.

Egész hétvégés program a Telekom Vivicittá Városvédő futás is, két napon keresztül, különböző távokon lehet sprintelni, futni. Az Unicef Magyarország is jelen lesz ezen az eseményen, olvasható a Facebook oldalukon

Ha mégis rossz lenne az idő, a Fonó Budai Zeneházban 18-án, szombaton fél négykor kezdődő és késő estig tartó Mesefesztivál nyújthat kikapcsolódást.

Kép hivatkozása: https://www.facebook.com/UNICEFMagyarorszag

Nagyhétvégén és Húsvét ünnepén számos program közül lehet választani. Budapesten Húsvét a Budai várban   elnevezéssel a Századok Öröksége Produkció szervez zenés, táncos rendezvényt, kézműves gasztronómiai vásárt, borteraszt április 5-én és 6-án 10 órától. Belépő van.

Március 27-én kezdődött és április 26-ig tart  a Budapesti Tavaszi Vásár a Vörösmarty téren. Hétről-hétre érdekes programok várják a látogatókat, koncertek, szabadtéri programok közül lehet válogatni. A rendezvény ingyenes.

Rossz idő esetén egy könyv, mindig jól jön. Marék Veronika Boribon sorozatának egyik darabja a Boribon tojást fest most a legaktuálisabb. 

A gyermekvédelem iránt érdeklődő felnőtt a gyermekvédelemről a Magyar Nemzet Online közelmúltban Súlyos gondban a gyermekvédelem címmel megjelent cikkét olvashatja, és elmélkedhet a leírtakon.

Az Aranytíz Kultúrházban A Belvárosi Közösségi Tér eseményeként március utolsó péntekén 27-én, 13-17.30 ig kerül sor az Előadások és beszélgetés a gyermekek védelméről a Belvárosban 2015 eseményre. A Belvárosi Közösség tagja minden belvárosi polgár, szolgáltatásaikkal és programjaikkal az összetartozást szeretnék erősíteni. 

A Petőfi Irodalmi Múzeumban lesz március 28-án, szombaton a Húsvéti Pagony Feszt. Az esemény rendezője a Pagony az ország első, csak gyerekeknek szóló könyvesboltja és könyvkiadója. Lesz Kolompos koncert, kézműveskedés, színházi és interaktív mese. Részletes program a PIM honlapján.

Március utolsó hétvégéjén, 27-29-e között zajlik az Országos Táncháztalálkozó a Papp László Sportarénában. Az 1982 óta a Táncház Egyesület által megrendezett fesztivál a "népzene, a néptánc és a tárgyalkotó népművészet seregszemléje". A esemény utolsó napja a gyerekeké, ahol az Aprók Bálján kicsik és nagyon is rophatják, de lesznek babakoncertek, népzenei és néptáncbemutatók, kézműves foglalkozások, hangszerkiállítás és természetesen Népművészeti Kirakodóvásár is várja az érdeklődő kicsiket és nagyokat.